Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az Egri Víz története • 27

Az irgalmas rend egri priorja minden további herce-hurcának elejét vehette . volna, ha éppen készítménye eredeti voltának igazolására közölte volna a Neussel-féle eredetet. Ezt azonban nem tette. És nem is merül fel a Neussel Jakab-féle kórházi kezelés során való receptátadási történet egészen az 1920-as évekig, s ez valóban kétségessé teszi a gyártási titokhoz való jutás ezen út ját-mód ját. 1871-ben a Magyar Király tulajdonosa, Köllner Lőrinc az Egri Vizes üvegekhez mellékelt prospektusában is a fentieket vallja, „minthogy ezen szer készítési módja a feltaláló jezsuitáktól a gyógyszertár eladásakor, mint titok a megvevő utódokra . . . titokképpen jutott. . . "

54 A Kígyó patika tulajdonosa is beállott az Egri Víz készítőinek sorába. Buzáth Lajos 1878-ban megvásárolta a gyógyszertárat Schuttág János özvegyétől,

55 és 1884-ben nagy sajtópropagandát indított saját készítménye érdekében. Igen korrekten, egyetlen utalással sem említette, hogy az úgynevezett ,,erdeti" jezsuita recept szerint készült volna gyártmánya, sőt kiemelte, hogy az ,,valódi Buzáth Lajos-féle Egri Víz." Az egészségtelenül kiéleződött üzleti versengés közepette Buzáth Lajos eljárása mindenképpen figyelemre és tiszteletre méltó. Buzáth receptúrája a gyógyszertár későbbi tulajdonosának, dr. Hibay Györgynek a birtokába került,is ezt a készítési előiratot közöltük tanulmányunk elején. A XIX. századvég fellendülő kereskedelmi életében nem elhanyagolható szerepet játszottak az országszerte rendezett különböző kiállítások. Ennek kapcsán született meg az első nyilvános sikere az Egri Víznek. Az első kiállítás, melyen szerepelt az Egri Víz, az 1877-ben rendezett Egri Ipar-, Mű- és Terménykiállítás volt, ahol mind az irgalmasok, mind pedig Köllner Lőrinc Magyar Király patikája ,,dicsérő oklevél"-et nyert készítményével.

50 1904-ben az irgalmas barátok egy Bécsben rendezett kiállításról Egri Vizükkel aranyérmet, érdemkeresztet és díszes oklevelet hoztak haza. Az oklevél ma a Heves megyei Gyógyszertár Vállalat igazgató-főgyógyszerészi szobájának a falán függ — s a megsemmisüléstől az 1960-as években az akkori főgyógyszerész : Tóth János mentette meg.

57 Nem tudjuk, hogy azon a kiállításon részt vett-e vajon más egri patikus is. A nagy per az Egri Víz körül Miközben tehát három egri gyógyszertár egymással versengve készítette és forgalmazta a közkedvelt Egri Vizet, 1903. augusztus 29-én Khuen-Héderváry belügyminiszter kibocsátotta a nagy vihart kavart 90000/IV-b.l903.B.M. számú körrendeletét, mely a későbbiek során, mint szabályrendelet szerepel. Eszerint ,,a jövőben minden összetett gyógyszer és melyet egyes gyógyszertárak hagyományképpen árulnak, mint például az ,,Egri víz", „Máriagyüdi gyomorcseppek", ,,Krasznibródi klastromcseppek", ,,Capucinus thea", stb. a jövőben csakis a belügyminisztérium előzetes engedélye és jóváhagyása alapján hozható forgalomba," — mely iránti kérelmeket a minisztériumhoz 1903. november l-ig kellett benyújtani. A 8. §. kimondja, hogy a gyógyszer készítése és forgalomba hozatala csakis a kapott értesítés után, a belügyminisztérium tudomásulvétele nyomán lehetséges. A 19. §. mentesíti a készítőket a ,,titkos összetételű gyószerek" az úgynevezett „titkos gyógyszerek" összetételének az ismertetési kötelezettsége alól, azzal az indokkal, hogy azoknak ,,anyagát vagy összetételét, vagy előállítási módját készítőjük titokban kívánja tartani. "Egyébként a 20. §.-ból 38