Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

TANULMÁNYOK - Lénárt Andor: Gyöngyös város XVIII. századi igazgatásáról (A város főbírájának 1794-ben lezajlott pere) • 5

Az ilyen városokban mint Gyöngyös, sok magasrangú katonatiszt vagy polgári tisztviselő megfordul. Egyiknek másiknak „valamely állandó tisztelet" adása jár. Ilyen esetekben ,,az illendőség" mértékletes költséggel járjon. Ezt a költséget takarékos gazdálkodással a sáfár és a városbíró együttes akarattal és szoros elszámolással teremtse elő. A pusztabíró feladatává teszi a rendszabás, hogy becsülje meg előre a város földjein a termést. Csomószám szerint becsülje a majorságból, és a dézsmalajstrom alapján a dézsmából várhatót. A betakarításnál ehhez igazodjanak. A széna betakarítását annak rendje szerint vigyék végbe, kár nélkül. Időben rakják meg a város istállójának padlását szénával. A város szénájával a vásárbíró számoljon el. Ne várja meg amíg elfogy, hanem jó időben és úton jelentse a bírónak, hogy ő jó időben rendelkezhessék a pusztabírónál. Amennyire lehet, a széna kiadása porció-számra történjék. Vigyázzanak a kinnmaradó szénára. Különösen az encsi kerülőre, hogy kára ne legyen a városnak. — Az őrzők a pusztabírónak fognak felelni. A szolgálatukért egynek-egynek 25 forint lesz a fizetése, és annyi föld, mint egy tanácsbelinek. Egyébként még más rendelkezéseket is tesznek majd a kiadandó bővebb instrukciókban. A fent elmondottakért és a következőkért is a főbíró felel; „rész szerint az hibáktól való feleletbül fel nem szabadíttatik a Feő Bíró". A négy országos vásárt a megszokott rend szerint tartsák. Tartsák nyilván a cédulákat. Jegyezzék fel, hogy hányas számmal adják ki, lássák el a város pecsétjével. Külön cédula legyen a könnyű, a súlyos és a szabad áruk számára. 7,11, 20 vagy 30 krajcáros, továbbá 1, 2, 3, 4, 5 forintos, vagy a földesurak számára a szabad árukra 1, 2, 10, 40, 80, 100 darab marha vagy sertésnek való jegyek legyenek. — Ellenőrizzék, hogy a vásárra ki-ki milyen cédulát vitt el és hozott vissza a tanácsbeliek közül. A nótáriusnak kell elszámolnia. Az elszámolást mind a bírónak, mind a nótáriusnak alá kell írnia. A kiskapukhoz a vásárok alkalmával a tanács deputátusokat küldjön ki. Vele egy vagy két választottat. Ezek száma a vásári alkalomtól, annak nagyságától függjön. A hivataluk, megbízatásuk csak addig tart, mint a vásár. Kötelességük, hogy följegyezzék az írott cédulára, hogy hány mázsa vaj, szalonna, kősó, hány bála dohány, bőr jön be és hány sertés, barmot hajtanak fel. Ezt a cédulát a helypénzt szedő deputátusok másfajta — kimenő — cédulára cseréljék fel. Kötelesek beszámolni, hogy hány cédulát használtak fel ki mivel foglalatoskodott, s tevékenységéből milyen hasznot húzott a tanács. Miután a kiküldöttek a magisztrátus és a választottak előtt beszámoltak — leadják a pénzt, ők is megkapják a maguk napidíját. Deputátusokat nemcsak a tanács tagjai közül lehet küldeni, hanem a város arra érdemes lakosai közül is. A szükséges számukról gondoskodni kell. A napidíj egy forint. Ugy látszik, hogy a város jövedelméből már nem kell új építményekre fordítani, viszont a meglévőket jó állapotban fenn kell tartani. Ami az erre fordított pénzösszegből még megmarad, azt a város tőkéjéhez kell csatolni. Elsősorban a város adósságának törlesztésére kell felhasználni. A megmaradt összeg felhasználásáról annak idejében a földesuraságok fognak rendelkezni.

53 Minden néven nevezendő ,,húzás-vonás", a fertálymesterek által szokásos volt zaklatása közmunkára — tilos, E tilalom megtartására a választottak vigyázzanak. A város földjét dolgozó, közmunkát végző iparosok több kárt tesznek a pusztán, mint amennyi hasznot hajtanak. A pusztabírák tegyenek javaslatot a város földjének célszerű módon való hasznos megművelésére. A javaslat alap22