Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

TANULMÁNYOK - Lénárt Andor: Gyöngyös város XVIII. századi igazgatásáról (A város főbírájának 1794-ben lezajlott pere) • 5

Az Encsi pusztán termett széna és abrak ,,hiven tartasson, csalárdul el ne adattasson,. . . ne prédáitasson." Az Encsi pusztában levő hat dűlő szántóföldből ne csak egyet osszanak, egyet bérelhessenek pénzért a polgárok, hanem mind a hatot használhassa a közösség. — Egy-egy hetivásárkor 25—30 forint jövedelme is lenne a városnak. Mégis, összesen a 104 hetivásárból csak 728 Rfrt jövedelemmel számolt el a vásárbíró. — Az eladott szénáért elszámolt 400 forintot is kévéseitek. — ,,Soha meg nem adom" fejében hordták az elöljárók a vásárbíró tudtával a malomból zsákszámra a búzát, az abrakot. — Hazavittek deszkát, szöget, vasat, patkót a városéból és „játék kártyát" is. — De a város tőkéjének, és adó jövedelmének elszámolásával is baj volt* — A közköltségén a városházán gyakran tartottak pompás ebédeket. — Akinek lova volt, az a Bene-birtokról szabadon prédálhatta, használhatta a szénát. — A bíró a szegények pénzén tartotta a szakácsot, akinek földet, szénát, konvencionális búzát, szabadságot adott. — Hozzányúlt a bíró az adópénzhez is. (,,. . .mi nagyobb, az Felséges királyi adóbul ki veszi, mely igen törvintelen. . ." ) — A két nótárius és a cassa perceptora 150 Rfrt-ért ellátott munkáját most öten 250 Rfrt salláriummal végezték. Levelük befejező részében kérték Forgách Miklóst, ne tűrje el ,,A viselhetetlen kárukat," „vesse közbe bölcs Ítéletét." — A bebizonyított igazukért ,,az utolsó fórumig is" el fognak menni. Forgách Miklós a Gyöngyöstarjánban keltezett válaszlevelében azt javasolta, hogy báró Orczy József elnöklete alatt üljön össze az úriszék, és az orvosolja a bajokat. Ha arra Orczy bárónak „sok rendbéli foglalatossága miatt" nem volna ideje, hogy ezen a hosszú időt igénybevevő úriszéken elnököljön, akkor azt tartaná legjobbnak, ha egy külső embert választanának elnöknek aki sem a városhoz, sem a bevádolt tanácshoz nem kötődik, s ez tenne igazságot.

31 A problémákat hasonló módon feltáró levelet küldtek a gyöngyösiek idősebb Almássy Pálhoz is, aki válaszában arra emlékeztetett, hogy a Benei és az Encsi pusztát atyja szerezte a városnak, annak boldogulására, közös hasznára. Azokat a rendeléseket, amelyeket a többi földesúr az úriszékben * az igazságos adminisztráció helyreállításáért tenni fog, előre elfogadta. Megígérte, hogy vagy ő maga, vagy képviselője ott lesz az ügyet tárgyaló úriszék ülésén. ,,Mind az által javaslom az egész Communitásnak, — írta Almássy — Csendességben és jó móddal, törvény szerint adgya elő az maga panaszait, és várja a rendeléseket."

32 Gróf Haller Antóniához küldött panaszlevélben nem a visszaéléseket sorolták, hanem nála is az idegeneknek a tanácsba iktatása miatt emelték szót, mely az utolsó sedes restaurátorián a nemes és nem nemes lakosok szavazata ellen történt. Az idegeneket erőszakkal tették a tanácsba, amikor erre az itt lakó ,,tős és gyökeres gazdák" és azok fiai lettek volna alkalmasabbak. A kért támogatást azzal ígérte meg Haller grófnő, hogy a többi földesúrral együtt azon igyekszik majd, hogy a város közönsége „semmi sérelmet ne szenvedjen. . . 33 A vizsgálat, melyet a volt főbíró kért maga ellen A nyugtalanság előzménye azoknak a vizsgálatoknak az eredményéből derül ki, melyeket a főbíró tettei miatt elégedetlenkedő városiak vádolására maga a főbíró kért maga és a magisztrátus ellen. 10