Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)
KÖZLEMÉNYEK - Szecskó Károly: Adalékok a Heves megyei munkás- és parasztmozgalmak történetéhez (1929—1944) • 90
Haveland István (Kisnána), Nagy Zsigmond (Tiszafüred), Valiskó Ferenc (Visonta), Varga Ferenc (Demjén) és Vass Sándor (Poroszló) nyerték el. 123 b/ A lap 1941. november 30-i számában a földkérdés rendezéséről bocsájtott ki pályázatot. Erre 321 pályamű érkezett be. A megyei pályázók közül jutalmat kapott Szántó Vezekényi István. 12 * c/ 1942-ben „Mit vár a parasztság az 1943-as esztendőtől:' címmel hirdetett az újság pályázatot. A megyei pályázók közül dicséretet és könyvjutalmat kapott Szántó Vezekényi István, könyvjutalmat pedig Batki György tiszafüredi lakos. 125 3. A Szabad Szó vándorkönyvtár-akciója A lap szerkesztősége a munkásság kezdeményezésére 1942-ben vándorkönyvtár-akciót indított a parasztság olvasási kultúrájának fellendítésére, a haladó irodalom népszerűsítésére. A könyveket postán küldték szét előre elkészített címlista alapján a falvakba. Az olvasmányokat legkésőbb három hónap múlva kellett visszaküldeni a szerkesztőségnek. 126 Heves megyéből eddig két személyről tudunk — ifj. Veres István (Vécs) 121 és Szántó Vezekényi István (Pétervására) 128 aki könyvet kapott olvasásra. 4. A megyei földmunkás sors tükröződése a Szabad Szóban A lapnak sok földmunkás, szegényparaszti, törpebirtokos levelezője, cikkírója volt, akiknek tollán megelevenedett a korabeli mostoha parasztsors. A lapnak ,,Földmunkássors" címen önálló rovata is volt. Ebben közölték a beküldött leveleket és cikkeket egészben, vagy részben. Ebben a rovatban említésre méltó Czipó László verpeléti földmunkás „Javulás útján vagyunk:" című írása. Ebből idézünk néhány megrázó gondolatot: „Kormányok is hiába változnak, mirajtunk nem segít senki.. . Munkát és jogot tehát a munkásnak, becsületes magyar emberhez méltó megélhetöséget, mert ezt követeli a magyar nemzet érdeke. . . Tönkre megyünk, de miért: Azért mert nem tudunk mi földmunkások fogyasztani, nem tudunk ruházkodni, nincs munka és nincs kereset. 129 Szántó Vezekényi István „A községi élet és a parasztság" címmel írt 1943. január 12-i dátummal, amely a lap 1943. február 21-i számában jelent meg. 130 A „Mi fáj a népnekV rovatban olvashatjuk S. M. felsőtárkányi földmunkás levelét. Elpanaszolta benne, hogy az érseki uradalomból csak a nagykereskedő vehet fát. „De nekünk tüzelőt sem adnak pénzünkért és munka sincs. Tehát napszámbérben sem részesülünk.' 131 5. Hozzászólás a paraszt-egységről folyó vitához A kommunisták részvételével 1942. második felében vita indult a magyar sajtóban a parasztegység kérdéséről. Az eszmecsere magva az volt, hogy a parasztság különböző rétegeit fel lehet-e sorakoztatni a nemzeti függetlenség védelmére, a fasizmus elleni harcra. 132 Heves megyéből Sztramszky Dezső sarudi napszámos szólt hozzá a vitához. Hozzászólását a Szabad Szó 1943. február 14-i számában közölte. Ezeket írta: „A parasztságot szervezetekbe kell tömöríteni. Falvanként a Parasztszövetségben szakosztályokat kell alakítani, ahol a parasztság különböző rétegei: úgymint a kisgazdák, törpebirtokosok (zsellérek), napszámosok, 1Q4
