Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

KÖZLEMÉNYEK - Szecskó Károly: Adalékok a Heves megyei munkás- és parasztmozgalmak történetéhez (1929—1944) • 90

jes nevén Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Agrárpárt. A párt megalakulása után Heves megyében is szervezkedni kezdett, s néhány helyi szervezete jött létre.

56 1. A párt pétervásári szervezetének tevékenysége a) A párt helyi szervezete 1935. augusztus 27-én a pétervásári főszolgabírónak bejelentette, hogy szeptember 8-án gyűlést akarnak tartani, amelynek programja a következő: üdvözlő beszédet mond Milassin Kornél egri lakos; a párt programját, az ország helyzetét és jövőbeli politikájának irányát ismerteti Eckhardt Tibor pártvezér, országgyűlési képviselő; a szervezkedés szükségességét és a gazdasági-politikai helyzetet dr. Soltész János országgyűlési képviselő ismerteti; a kisgazda-társadalom problémáiról és kívánságairól Nagy Ferenc főtitkár szól; zárszót mond Szántó Vezekényi István helybeli törpebirtokos. ígérték, hogy a gyűlésen ,,. . .a legnagyobb rendet és fegyelmezettséget" tanúsítják. Kérik a bejelentés tudomásulvételét, s azt, hogy a főszolgabírói döntést Bzeptember l-ig tudassák velük. A kérelmet Szántó Vezekényi István, Gál Pál, Varga János és Molnár József írta alá.

57 b) A járási főszolgabíró 1935. szeptember 1-i véghatározatában a gyűlés tartását a 6000/1922. B. M. sz. rendelet 3. §-ában foglaltakra hivatkozva elutasította. Indoklásában a következőket hozta fel: ,,A közelmúlt országgyűlési képviselőválasztások idején a Független Kisgazda Párt exponensei részéről folytatott választási agitáció éppen Pétervására községben annyira megzavarta a lakosság békéjét, hogy itt a hangulat még a mai napon sem mondható teljesen lecsillapodottnak. Köztudomású, hogy ebben a választó kerületben, de főképpen annak székhelyén, Pétervására községben a Független Kisgazda Párt itteni hívei a lakosságot, illetőleg annak a másik párton lévő részét egészen szokatlan módon oly erőszakos eszközökkel iparkodott terrorizálni, hogy ebben a választó kerületben már régi idő óta nem volt ilyen példa. Ennek az erőszakos fellépésnek tudható be, hogy a község egész társadalmi békéje felbomlott, s még mindig bizonyos idő lesz szükséges ahhoz, hogy a községekben e tekintetben is kívánatos nyugalom helyreálljon. Nyilvánvaló tehát, hogy ebben a helyzetben a megtartani szándékolt politikai népgyűlés a szónokok legnagyobb jóhiszeműsége mellett is, a már lecsillapuló félben lévő ellentétes hangulatok újabb fel fokozására, az ellentétek kiéleződésére vezetnek, ami pedig a községek nyugalmának szempontjából nem kívánatos."

58 c) Szántó Vezekényi István és két társa 1935. szeptember 3-án a főszolgabírói döntést megfellebbezte az alispánnál. Kérték a pétervásári járási főszolgabíró véghatározatának megsemmisítését, s a gyűlés szeptember 8-ra történő engedélyeztetését. Ha annak megtartását az alispán Pétervásárán nem engedélyezné, úgy engedélyezze Erdőkövesden. Visszautasítják a főszolgabíró azon megállapítását, hogy a legutóbbi választás alkalmával a község társadalmi békéjét feldúlták, s a párt erőszakos eszközöket alkalmazott. „Soha nyugodtabb hangulat a községben és a környéken nem volt, mint ma van, dacára annak, hogy a választásokból kifolyólag a választók nagy része hátrányokat szenvedett, amennyiben sokan kenyerüket vesztették el csak azért, mert szabadon éltek választási jogukkal. . . "Kérik, hogy törvényes jogukkal élhessenek, s a gyűlést mint máshol a* országban, megtarthassák.

59 . 100