Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének tevékenysége Heves megyében • 1945—1948 • 80

ügyelet átszervezését is. Ezzel kapcsolatban jelent meg a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter 7i6.9i30/1946. sz. rendelete. Az új tanfelügyelők kinevezése előtt a tankerületi főigazgatóságok kikérték a szakszervezet véleményét. A miskolci tankerületi főigazgató 1946. április l-ig kért javaslatot az új megyei tanfelügye­lők személyére. 63 A főigazgató a szakszervezet megyei titkársága javaslatának figyelembevételével 1946. augusztus 15nén nevezte ki az új tanfelügyelőket, a régieket pedig felmentette. 64 Később azonban szükségessé vált a tanfelügyelet kiegészítése. A tankerületi főigazgató 1946. december 6-i levelében arra kért választ a szakszervezet megyei titkárától, hogy a következő személyeket „...meg­felelőnek tartja-e a demokratikus nevelés irányítására": dr. Ágoston Julián, dr. Bereznay Cecil, Macassy Magdolna, dr. Benes Anna, Abkarovits Endre, dr. Hegyi Kapisztrán. 65 A titkárság a javaslattal, két személy kivételével, egyetértett. 66 A tan­kerületi főigazgató 1947 január elején polgári iskolai tanulmányi felügyelőknek kiszemelt tanárok neveit (M. Herczeg Erzsébet, M. Dreischak Irén, Reisz Jakab) küldte meg a szakszervezet megyei titkárságának. A titkár a megjelölt sze­mények közül csak egyet javasolt tanulmányi felügyelői kinevezésre. 67 A me­gyei titkárság, ugyancsak január elejéin, dr. Horváth Miklós hatvani tanár álta­lános iskolai tanfelügyelővé való kinevezését kérte. 68 Az állami iskolaigazgatókat a tanfelügyelőség javaslata, a felekezeti iskola­igazgatókat a helyi iskolaszékek és az egyházmegyei tanfelügyelőség javaslata alapján a tankerületi főigazgatóság nevezte ki. A felkezeti iskolaigazgatók fö­lött az iskolaszékek gyámkodtak, ami sérelmes volt részükre. Éppen ezért a ti­szafüredi járási csoport 1947 áprilisábairt a következő határozatot hozta: ,,.. .ne szégyenítsék a felekezeti igazgatót azzal, hogy gyámkodnak felette. A felekezeti igazgató éppen olyan alsófokú tanügyi hatósági jogkörrel felruházott egyén legyen, mint állami igazgató kartársai... Legyen már végre egyszer a tanító fölöttese szakember minden vonalon." 69 A szakszervezet hallatta szavát az igazgatói, sőt az igazgatóhelyettesi ki­nevezéseknél is. 1946 március közepén a megyei tanfelügyelő arról értesítette a szakszervezet titkárságát, hogy a gyöngyösi központi állami népiskola meg­üresedett igazgatói állasára 3 tanító pályázott. Ezek közül ő Vass József felső­városi állami iskolaigazgatót javasolta a tankerületi főigazgatónak első helyen. Kérte a szakszervezet ezzel kapcsolatos álláspontját. 70 A szakszervezet megyei titkársága a gyöngyösi helyi csoporttal való megbeszélés alapján, szintén Vass Józsefet hozta javaslatba az első helyen. 71 A szakszervezet megyei titkársága 1946 október végén levélben fordult a szakszervezet központi vezetőségéhez, amelyben tudatta, hogy a gyöngyösi alsóvárosi iskola tantestülete és a szak­szervezet helyi csoportja Sályi Jánost jelölte igazgatónak. A tankerületi főigaz­gatóság azonban nem Sályit nevezte ki. Kérték a döntés megváltoztatását. 72 1947 december elején, a megyei tanfelügyelő a szakszervezet megyei titkársá­gának javaslatot tett a mátramindszenti állami körzeti általános iskola igazga­tójának és igazgatóhelyettesének kinevezésére. A következő személyeket hozta javaslatba: Zakwpszky László igazgató tanító, Puha Emil állami tanító, Juhász István, állami tanító. A tanfelügyelő kérte a javaslattal kapcsolatos észrevé­telt. 73 A megyei titkárság az igazgatói állásra Zakupszky Lászlót, igazgatóhelyet­tesnek pedig Puha Emilt javasolta. 74 Az igazgatói állások betöltése a koalíciós viszonyok között része volt a pártküzdelemnek. Különösen az MKP szervei és szervezetei tartották nagyon fontosnak, hogy a megyében a kommunista párti igazgatók száma gyarapodjon, mert ez egyben a párt befolyásának a nö­87

Next

/
Oldalképek
Tartalom