Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének tevékenysége Heves megyében • 1945—1948 • 80

problémát a felekezeti tanítók — körükben is elsősorban a kántortanítók — fizetése okozta. Ugyanis őket az egyházközösség dotálta. Járandóságuk pénzből és természetbeni juttatásokból tevődött össze. Ezek behajtása a háború utáni nehéz gazdasági viszonyok közepette rendkívül nehéz volt, s a tanítóságnak sok sérelmet okozott. A szakszervezeti csoportok e probléma megoldásában is élen jártak. A pétervásári csoport 1947. április 17-i ülésén Vágner Rudolf kántortanító a következő javaslatot terjesztette elő: „1. Kántortanítói javadalom teljes szétválasztása a tanítói javadalomtól. A javadalmat újból meg kell állapítani. 2. A párbért törölni kell. Ezt a községi adóval szedjék be, mint kultúradót. 3. A természetbeni (földeket) járandóságot kántori járandóságnak minősítsék. 4. Emeljék a családi pótlékot. 5. A vasúti arcképes igazolványnál a felekezeti tanítót az állami tanítóval egyenlő elbánásban részesítsék, ha ez nem lehetséges, kötelezzék az iskolafenntartót a különbözet azonnali kifizetésére. 6. A nyári vakációra tanulmányi célra szabadjegy biztosítása. 7. Olcsó (esetleg ingyenes) vezér szakkönyvekkel ellátni az iskolák tanítókönyvtárát."

53 A közgyűlés „.. .egyhangú lelkesedésser elfogadja Vágner Rudolf javaslatát, s elhatározza, hogy azt a közppnti szerveknek megküldi".

54 A tiszafüredi csoport 1947. április 24-4 ülésén a felekezeti tanítók illetménye kiutalásával kapcsolatos sérelmek orvoslására a következő határozatot fogadta el: „Az iskolafenntartó gondoskodjon a díjlevelekben foglaltak kiutalásáról késedelem nélkül. A helyi értékegyezség térítési díját az iskolafenntartó legyen köteles befizetni. Tegyék hatályon kívül az iskolaszéknek a közvetítő szerepét az illetmények kifizetésénél, ez okból fizessék az illetményeket a tanító kezeihez. A helyi járandóságokat — miután azokat a legtöbb helyen nem is tudják teljesítem — új díjlevelekbe foglalják. Válasszák külön a tanítói és a kántori illetményeket. A kántori munka értékelését kifejező mértékben állapítsa meg a kántori illetményeket az állam, az iskolafenntartó és szakszervezetünk képviselőiből alakult bizottság."

55 Az 1947. június 28-án megrendezett, egri Nevelők Napján Bata László tanító, szintén kérte a kántortanítók helyzetének felülvizsgálását.

56 A tanítók illetményproblémáinak megoldásában a megyei titkár számos esetben személyesen tett lépéseket. Például 1947 folyamán eljárt Hortobágyi Ernő nyugalmazott tanító,

57 Bitskey Ferenc tanító,

58 Orsovay Ede füzesabonyi római katolikus kántortanító illetményének ügyében.

59 A tanítók és tanárok szociális helyzetének javítását szolgálta a szakszervezet a házhelyigénylések, a nyaraltatás, az idős tanítóknak a Tanítók Házába való bejuttatásának támogatásával is. 1946 május közepén, a megyei titkárság 26 házhelyigénylő egri nevelőt írt össze, s a jegyzéket eljuttatta a helyi földigénylő bizottságnak.

60 1947 június végén a megyei titkár a következő nevelőket javasolta nyaraltatásra: Bartakovics Sándor állami nevelő Gyöngyösoroszi; Szabó József római katolikus tanító Gyöngyöspata; Tompos József községi tanító Gyöngyöstarján; Hangay Kálmán római katolikus tanító Dom oszló; Radnay Ottó római katolikus tanító Kisnána; Zakupszky László állami tanító Mátramindszent; Oravecz János római katolikus tanító Nagyréde; Lámor Ferenc római katolikus igazgató tanító, Szűcsi.

61 A megyei titkár javaslata alapján Beszterczey Aladár nyugalmazott állami tanítót felvették a budapesti Tanítók Házába.

62 A pedagógusok megnyerésének eszközei voltak a tanulmányi felügyelők, az iskolaigazgatók kinevezésére tett javaslattételek, <a tanárok és tanítók állásba való helyezésének segítése. Az iskolai nevelés demokratizálása szükségessé tette a tanulmányi fel86