Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)

TANULMÁNYOK - Kilián István: Ismeretlen Csokonai-versgyűjtemény Szárazbőről • 49

77. A gyászjelentés szövege az alábbi: Nagy Kereki Menszáros Eszter, Károly, Lajos és György gyermekei, mély fájdalommal jelentik, szeretett férjének, illetőleg kedves atyjoknak: Mádi Papszász Lajosnak, folyó hó 17-ikén, életének 53-ik, boldog házasságának 21-ik évében súlyos betegeskedés után Pesten történt gyászos kimúltát. Hideg tetemei folyó hó 21-én délután 2 órakor fognak a helv. hitvallás szertartása szerint az örök nyugalomnak átadatni. Béke hamvaira! DM ír. tárgyi és dok. gy. X. 76. 108. 1—3. A kéziratos példány bővebb a nyomtatott példánynál, hátlapján megtalálhatók a halotti torra hivatalosak nevei. 78. A vers címe: A szárazbői sír. (Papszász Lajos sírja fölött). Az eredeti a család tulajdonában. 79. Pelei napló, szerkezti Papszász Károly 1851. Télhó (január) 25-től Tavaszho (április) 26-ig. DM ír. kézir. gy. X. 75. 132. 1. — Pappszász Károly naplója. Pelén, májusban. 1851-ben. Május 1-től szeptember 6-ig DM ír. kézir. gy. X. 75. 187. 1. Mindkettő tanulmányi napló. Papszász Károly feltehetőleg magántanítója utasítására írta ezt a két füzetet tele. Ebbe bejegyezte a naponként tanult anyagot, leírta napi élményeit, s egy-egy alkalmilag megtetszett verset is. Napi élményei között található néhány olyan megjegyzés, amelyből kiderül, hogy az apa, Papszász Lajos két reformországgyűlés követe reformpolitikai elveire is ránevelte és^ neveltette fiát. 80. Bán — Julow V. 81. Stoll B. 82. A másoló az idősebb Papszász György volt, aki 1767-től 1838-ig élt. 83. A tréfás, feltehetően lakodalmi vers megjelenik Poóts András versgyűjteményében. (1800 körül.) Lelőlhelye: Sárospatak Tiszáninneni Református Egykerület Nagykönyvtára 233/3. Gróf Sztárainé leírása is megtalálható ebben a gyűjteményben. Vö.: Stoll, 356. 281—282. 84. A fordító a fiatalabb Papszász György, aki 1804-ben született és 1843-ban halt meg. A 86/a lapon szereplő 5-ik fogás fejezetcím szokatlannak tűnik a XIX. század első negyedében. Ugyanezt a címet használja Papszász Ignác a Veszprém megyei Nótákban. Vö.: itt a 48. számú jegyzettel. 85. Bayer a darabot cím szerint nem ismeri. Vö.: Bayer, I. 538. 86. Közli a tréfás, humoros elbeszélő/költemény egy változatát: Bán — Julow, 117— 139. Egyébként ez a vers több kéziratos gyűjteményben megtalálható. így Tasy Ferenc diáriumában (1810—1825) DM Néprajzi Adattár 334/: 11a — 28a: Menyből jött levél... Le párjáltam én Tasy Ferentz 1825 be 10-dik Februariusban. Stoll, 312. — Ladányi Sándor gyűjteményében (1822—24. DM Néprajzi Adattár 360;): 98—133; Menyből jött Levél. Másolója Kis Áron. Stoll, 349—350. — Váczy József gyűjteményében (1826. Tiszántúli Református Egyházkerület Debreceni Nagykönyvtára R. 668): 167—194: Menyből jött Levél. Stoll, 367—368. — Baksay Dániel gyűjteményében (1832 előtt. Tiszáninneni Református Egyházkerület Sárospataki Nagykönyvtára 2593.): 198—242: Mennyből jött Levél. Másolója Kis Áron. Stoll, 349—350 — Váczy József gyűjteményében (1826. Tiszántúli Református Egyházkerület Debreceni Nagykönyvtára R. 668.): 167—194: Menyből jött Levél. Stoll, 367—368. — Baksay Dániel gyűjteményében (1832 előtt. Tiszáninneni Református Egyházkerület Sárospataki Nagykönyvtára 2593.): 198—242: Mennyből jött levél. Stoll, 386—387. — Beké János gyűjteményében (1833, DM Néprajzi Adattár 343. ): 5a — 15a: Mennyből jött levélt etc. Czenkné históriája, írtam Beké János 1833 dik Fébruér 4dikén párjálódott. SíoZI, 389—390. — Debreceni gyűjtemény (1833. Tiszántúli Református Egyházkerület Debreceni Nagykönyvtára. R 607. b): 443—551: Csokonai hosszabb versei között Mennyből jött levél. Stoll, 390—391. Már Bán — Julow, szövegközléséből illetve Bán I. bevezető tanulmányából kiderül, hogy a költemény valószínűleg Debrecenben keletkezett. Bán — Julow, 12, 18, 117, 253. 87. Pele az egykori Közép-Szolnok, később Szilágy megyében fekszik. A Papszászoknak és a Péchyeknek volt itt birtokuk. 1907-ben mindössze 709 lakosa volt. Vö.: Czuczor—Fogarasi, V. 144.; Helységnévtár 1907. 818. 88. Papszász Károly az alábbiakat írta el naplójában 1851. Tavaszutó 2-dikán: „Énnekem nem volt kedvem naplót írni, de azért csak le írtam rossz betűkkel és sok hibával, s azért nem volt szabadságom egész nap, s lekellett írni Árpád, vegyes, osztrákvérű királyokat a kőtáblára." Papszász Károly naplója. Pelén, májusban 1851-ben. DM ír. kázir. gy. X. 75. 187. 1. 3 a. 89. Ilyen volt a „Pyrnai erdő setétes völgyében" kezdetű elbeszélő költemény. Főhőse Fráter Luttz, a remete, aki isteni sugallatra, hogy akaratát, lelki erejét ki74