Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)

TANULMÁNYOK - Kilián István: Ismeretlen Csokonai-versgyűjtemény Szárazbőről • 49

ban ismerős Beck Pál,

2 a tiszaigari Papszász József,

3 a tiszaroffi Borbély Gábor

4 barátsága, adományozó kedve Csokonai iránt. A Bekény famíliáról azonban nem tudunk seimmit, pedig nem lehetetlen, hogy Vaynak a rájuk vonakozó adata is hiteles.

5 Most itt a tiszaigari és a szárazbői Papszászok után nyomozunk azért, hátha valami újait lehetne még felderíteni a költő és a Papszász család kapcsolatáról. Már a Papszász Józsefnek Tiszaigarra küldött, állítólagos Csokonai-levél felkelti érdeklődésünket, amely szerint a költő tialán megköszönte neki az ajándékba küldött tokaji bort és a puha vánkosokat.

6 Az igari Papszász József és Csokonai ismerték egymást. 1802-ben leégett Debrecen, s a szörnyű tűzvészben elpusztult a költő édesanya Darabos utcai háza is. Apja már rég nem élt, öccse, Csokonai József, gyermekével és feleségével a bihari Bagamérban élt, s a váradi káptalani birtok ispánja volt — hektükásan, mint a bátyja.

7 A költőnek semmi jövedelme nem volt. Az anyja tartotta fenn magát és fiát — nagyon szegényesen. Kosztosokat fogadott házába, s amikor volt ráérő ideje, fonogatásból próbált egy kis pénzt teremteni.

8 A házat semmiképpen sem tudta volna a költő és édesanyja a maga pénzéből helyreállíttatni. Csokonai tehát segélykérő leveleket fogalmazott. így jutott el egy levél az igari Papszász Józsefhez is, amelyben „a Tekintetes Urnák szíves segedelméért esedezni bátorkodik" a poéta. „A nádra, lécre, gerendára és deszkára a legnagyobb szükségem volna, hogy míg az esőzések beállnának egy oltalomfedelet állíthatnék a fejem felibe."

9 Nem tudjuk, hogy Papszász küldött-e segítséget, anynyi azonban bizonyos, hogy egyik rokona és birtokostársa, Széky Zsigmond hamarosan menesztett pénzt szegény Csokonainak.

10 Ebben a tanulmányiban arra kerestem választ, hogy milyen kapcsolat állt a tiszaigari Papszász József az Atány község közelében fekvő, szárazbői Papszász családdal. A most előkerült, eddig ismeretlen Csokonai-versgyűjtemény ugyanis Szárazbőről való, s vele együtt a Déri Múzeum irodalmi gyűjteményében őrzött iratok részben a Bihar megyei nagykereki Menszáros (Mensáros) család, illetve a szárazbői Papszász család levéltári hagyatéka. S ebben több XVIII. század végi, XIX. század eleji kéziratos versgyűjtemény is található. Ezek részben Sárospatakra, részben Debrecenre utalnak. Debrecen, Tiszaigar, Szárazbő, Nagykereki vannak kapcsolatban ezzel az irodalmi anyaggal.

11 Hogyan lehetséges, hogy Szárazbőről eredtek ezek a sárospataki és debreceni jellegű versigyűjtemények? A magyarázat nagyon egyszerű: a szárazbői Papszász család tagjai Debrecenben vagy Sárospatakon tanultak, s a gyűjteményt tanulmányaik befejeztével hazavitték. Kutatásunk több tekintetiben is hozhat érdekes eredményt. Egyrészről betekintést nyerhetünk egy, a XVIII—

XIX. század fordulóján élt középnemes família irodalmi életébe. Közvetlen feleletet kaphatunk arra, hogy milyen kapcsolatban álltak ők koruk kultúrájával, másrészről pedig választ kapunk egy kérdésre, amelyet Pogány Péter még 1858-ban feltett: a Sárospatakon őrzött, s szakirodalomban Felvidító címmel nyilvántartott, XIX. század eleji, kéziratos gyűjtemény egyik füzetének címlapján az alálblbi szöveg olvasható: „leíródott a Papszas{z) Gyuri gyűjteményéből szóról szóra annak első és második kötete — hol is X. kötet találtatik 1824-be".

12 Alább majd látni fogjuk, hogy a Felvidító a XIX. század eleji kéziratos versgyűjtemények közül talán a leggazdagabb. Nincs kizárva tehát, hogy megtaláltuk a Pogány Péter által keresett, esetlegesen valamikor több kötetre rúgó Papszász-versgyűjtemény néhány darabját. 50