Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri vár 1594—95. évi számadása • 5
darab, azaz egy sertésről származó egész szalonna ára 3 forint volt. A kondorosiaktól befolyt szalonna értéke 60 forint. Mivel a szénásiak egész disznót, a húsát is beadták, annak értékét állatonként további 1—1 forintra becsülve, az' ő censusuk értéke már 80 forintra rúgott. Tehát Szénás és Kondoros sertéscensusának pénzértékét 140 forintnak találjuk. A várat illető „occupatia bona" egyes tételei nem voltak behajthatók. Így Kecskemét, Cegléd és Balmazújváros számottevő adója elveszett 1594—95-ben az egri végvár számára. Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy Szénás és Kondoros adóját a kolbászszéki (nagykunsági) kunok készpénzbeli lefizetéseivel egy csoportban, de külön megjelölés nélkül, a tétel végén vették számba. Az egriek részére rendkívüli nehézséggel járt a hódoltság területén fekvő, igen távoli helységekből az adók behajtása — s az legtöbbnyire csak erőhatalom árán volt lehetséges. d) A felsőtárkányi karthauziaknak a kamarára szállott birtokaiból 1594—95ben csupán Zsérc „kincstári saját szőZZŐ"-ből származott bevétel: 9 hordóban, 985 egri köböl bor. Tudni kell ugyanis, hogy, Ferdinánd és Verancsics Antal egri püspök 1557. december 28-4n kelt szerződésében a karthauziak ingatlanairól ezt olvashatjuk: „... ad rationem nostram ... percipiuntur ... eos solus rationista noster nomine fisci nostri percipiat." 2 * e) Ebben a bevételi kategóriában vesszük számba a magszakadásból kifolyóan a kincstárt illető jövedelmet. így Barbély Máté egri lakos halála után, nem maradván utána senki örökös, Eger városi lakóházát és szőlejét „elkonfiskálták". Miután az ingatlanokat az egri bíró megbecsülte, azokat a várbeliek értékesítették — s így 52 forint 25 dénár bevétele származott a várnak, mint kincstári bevétel. A fentiek alapján az uralkodó külön rendeletéből Eger várának a következő rendkívüli jövedelme származott: a) A debreceni salétrompénz 500 forint b) Szeged „census ordinarius"-a 500 forint c) A gyulai várhoz tartozott Szénás és Kondoros censusa 340 forint d) A felsőtárkányi karthauziak zsérci szőlejének bortermése 25 132,97—221,62 forint e) Magszakadásból eredő bevétel 92/25 forint A vár rendkívüli jövedelme tehát 1525,22 és 1613,87 forint között volt. C) A kincstár alkalomszerű támogatása A vár működésének fenntartásához a kincstár alkalomszerűen kisebbnagyobb pénzbeli támogatásit nyújtott. Benjámin Kaufinkiak, az egri vár provizorának 1594—95. gazdasági évben készült számadása szerint a kamara a következő anyagi jellegű támogatást nyújtotta: a) A Szepesi Kamara peroeptorától „segély" címén („nomine subsidii") két alkalommal összesen érkezett 177,80 forint b) Pernauer Mihály hadi fizetőmester („sallator bellieus") az Egerből a törökök által megtámadott Győr vára felé vezényelt magyar gyalogos katonák zsoldjára adott 176,00 forint c) A Szepesi Kamara perceptora a tragikus hatvani támadásban részt vett német katonáknak juttatott 49,25 forint d) A Szepesi Kamara perceptora két tételben 177 ulna skarlát posztót juttatott a várnak, 3 forinttal számítván singjét („ulna") a küldemény kitett 1431,00 forint 11
