Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri vár 1594—95. évi számadása • 5

várának, sajtból pedig néhány jászsági helység 57, a nagykunságiak pedig 46 darabot adtak. Összesen tehát a Jászkunságból 114,5 pint vajat és 103 darab sajtot szolgáltattak be a helységek bírái Egerbe. E mennyiség értékének meghatározása könnyű feladat, mivel ismerjük a számadáskötetből a vaj és a sajt azon egységárát, melyen a vár a katonáknak vásárlása esetén betudta zsoldjukba: 1 pint vaj ára 20, egy darab sajté pedig 23 dénár volt. Eszerint tehát így alakult a vaj- és sajtkilenced értéke: A terület megnevezése Vaj Sajt ÖSSZESEN forint/dénár Jászság Nagykunság 14,20 9,60 13,11 10,58 27,31 20,18 ÖSSZESEN: 23,80 32,69 47,49 Végső soron tehát a Jászkunságból Eger várának jutott bevétel így alakult: 1. Készpénzbevétel 1128 forint 17 dénár 2. Gabonakilenced értéke 754 forint 50 dénár 3. Vaj- és sajtkilenced értéke 47 forint 49 dénár Az összes bevétel értéke 1930 forint 16 dénár, mely kétszerese az egri püspökség birtokaiból befolyt és a várat illető jövedelemnek. Természetszerűen az egri várat a Jászkunságból megillető, illetve behajtható jövedelem a korábbi évtizedekhez mérten jelentékeny mértékben összezsugorodott. Nyáry Pál főkapitány jelentéséből ismerjük, hogy a számadásainkat követő esztendőben, 1596-ban, a jászkunoktól mintegy 3000 forint behajthatatlannak bizonyult.

15 Nemcsak a török hódoltság terjeszkedése és a meg-megújuló török és tatár dúlások nyomán néptelenedett és pusztult el a helységek hosszú sora, de a helyén maradt lakosságnak aggasztó mértékben csökkent a teherviselő képessége. A helységek pusztásodása főleg a Kunság területén öltött tekintélyes mértéket. De a vártól való, igen nagy távolság sem kedvezett e részek jövedelmei maradéktalan behajtásának. A nehézséget még csak fokozta, hogy az egész térség török hódoltsági területté vált — s a törökök is behajtották a lakosságon a maguk sokféle adónemét. Az Egertől való tekintélyes távolságot jól jellemzi, hogy az 1594—95-ben legmesszebb fekvő kiskun helység: Fülöpszállás, a vártól légvonalban nem kevesebb mint 150 kilométernyire fekszik — a hódoltság közepén. De nem hanyagolható el a terület teherviselő képességének csökkenése szempontjából az officialisok hatalmaskodása sem. Az uralkodó a panaszok nyomán ugyan tett kísérletet az officialisok megrendszabályozására,

16 de nem számbaj övő eredménnyel, úgyhogy — amint tanulmányunk első részében már kifejtettük — végül is eredeti formájukban felszámolták az officiolátusokat. A várkapitányok sem rettentek vissza az erőszaktól, és nemegyszer erőhatalommal hajtották be az Eger várának járó jövedelmeket, mit sem törődve a lakosság helyzetével. Például 1585-ben, amikor a Jászságban az időjárás miatt igen gyenge volt a termés és a gabonakilencedet nem tudták kellő mértékben beszolgáltatni, a vár tisztjei executio keretében nem kevesebb, mint 400 ökröt hajtottak el kárpótlásul. Ezzel azután olyan kárt okoztak, hogy a következő évben szántani sem tudtak, igásjószág híján.

17 Levéltári adatot találtam arra vonat9