Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sánta László: Heves megye állattenyésztésének változása 1884 és 1914 között • 51

terjesebb tehenészkedő tartásban jövedelmező szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozzék. Igásökör-szükségletét is éppen ezért a kis gazdaságok tinónevelése révén, főleg vásárlással biztosítja, trágyaszükségletét pedig juhokkal termelteti. Jelentős eltérések mutatkoznak a kis-, közép- és nagygazdaságokban tartott állatok súlya, értéke és tej hozama között. Az előző kettőben a nagybirtok javára, míg a tej hozam tekintetében éppen fordított a helyzet. Gazdaságok Érték (korona) Súly (kg) Tejhozam (liter) Kis Közép Nagy 131,14 184,00 296,00 256 300 400 80 78 68 Megyén belül legnagyobb területtel a pétervásári és egri járás rendelkezett, míg legtöbb szarvasmarha a hevesi járásban volt található, bár a rét és legelőterület nagysága csak a tiszafüredi járás után következik. A lakosságot figyelembe véve, a hevesi járás a harmadik helyen áll az egri és a gyöngyösi járások után. Mielőtt ismertetnénk az 1895-ös összeírás lóállományra vonatkozó adatait, a megyében levő nagyobb szarvasmarha-tenyészeteket kell megemlítenünk, amelyek a következők voltak: Juhlusz Ferenc berni tehenészete Puszta-Adácson, Kassai Albert borzderes és pinzgaui tehenészete Puszta-Nagytelken, Graefl Jenő magyar gulyája Poroszlón, Braun Jenő pinzgaui tenyészete Heréden, Lőriczi Hoffmann Jakab pinzgaui és innthali tenyészete Lőrincin és Schlichter Izidor innthali tenyészete Apcon.

6 Az 1895. évi statisztika szerint megyénkben 34 536 db volt a lovak száma, ez az állomány csak 254-gyel több, mint az 1884. évi. A környező megyék rangsorában — hasonlóan az 1884-es állapotokhoz — Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Jász-Nagykun megyék után következik. Az említett megyékben 106 007, illetve 59 080 darab ló található. A Heves megye után következő megyék sorrendje így alakult: Borsod 30 856 db, Nógrád 25 502 db és Hajdú megye, 24 047 lóval. A 100 km

2-re eső lóállomány vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy e tekintetben megyénk az ötödik helyen áll. A többi megye vonatkozó adatai a következő képet mutatják: Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1 004 db, Hajdú megyében 1 004 db, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében 919 db, Borsodban 900 db és Nógrádban 586 darab ló esik 100 km

2 területre. Hasonló képet mutat az 1000 lélekre eső állomány is. Sorrendi változás csak annyi tapasztalható, hogy Heves és Borsod megye helyet cserélt az előbbi rangsorhoz képest. A számszerű eredmény a következő: Jász-Nagykun-Szolnok 186 db, Hajdú 179 db, Pest-Pilis-Solt-Kiskun 155 db, Heves 148 db, Borsod 142 és Nógrád megye 119 db 1Ó/1000 lakos. Heves megye lóállományából 2 865 darab volt a mének, 21 110 a kancák és 10 571 a heréltek száma. A statisztika adatai a fajtabeli megoszlásról nem tudósítanak bennünket, de más forrásokból tudjuk, hogy az angol félvér fajta térhódítása már országosan megkezdődött. Megyénkben dr. Festetich Géza örököseinek volt angol félvér ménese Puszta-Nagyúton. A lovak gazdaságonkénti megoszlását a következő táblázat tartalmazza. 60