Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)
TANULMÁNYOK - Sánta László: Heves megye állattenyésztésének változása 1884 és 1914 között • 51
Állatfaj A gazdaságok nagysága Törpe Kis Közép Nagy Szarvasmarha Ló Sertés Juh 15 610 27 665 11949 13 976 5 878 22 046 2 431 2 267 40 954 29 518 9 012 9 467 2 683 5 619 40 193 73 192 A sertések nagy száma természetesen a parasztság kezén volt. Minden házban volt „malacozó" is, süldő is és hízó is. Ez magyarázza itt a szarvasmarhák nagyobb számarányát is, hiszen minden családnak kell tehén is, meg valami igavonó is. Feltűnő a lovak arányának eltolódása a kisebb birtokkategóriák javára. Az uradalmak, tőke szűkében, nyilván földbőségükre építve, a gazdaságban könnyen és olcsón termelhető tömegtakarmányokra alapítják a főleg igásökörből álló szarvasmarha-állományukat, szemben a parasztság földben szegény, fuvarozó és egyben üzletelő természetű hámoslótartásával. Egyedül a juhászat aránya billent a nagygazdaságok javára. Ez valószínűleg a nagyobb, másra nem használható földterületükből adódott. A szarvasmarha-tenyésztésben bekövetkezett változások vizsgálata előtt meg kell említenem, hogy megyénkben az 1900 és 1910 közötti években a kivándorlás megkétszereződött és elérte a 11 598 főt. Ennek következtében a mezőgazdaság nehéz helyzetbe jutott, mert felemelkedtek a munkabérek és a földbirtokok forgalmi értékei. A szarvasmarhák számában tapasztalható csökkenések vizsgálatakor figyelembe kell venni az 1896-os, az 1904-es enyhe lefolyású és az 1919-es országos száj- és körömfájást, amely Heves megyében is jelentős károkat okozott. Az állatok elhullásán túl, a járvány sok tehénnél meddőséget vagy elvetélést okozott. Heves megyében az 191 l-es összeírás 69 200 darab szarvasmarhát talált. A szomszédos megyékben ennél nagyobb volt az állomány Pest-Pilis-SoltKiskun megyében 206 585 db, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 106 388 db és Nógrád megyében 77 407 db, míg kisebb állománnyal rendelkezett Borsod megye 69 172 db és Hajdú 44 989 darab szarvasmarhával. A területek eltérő nagyságából adódik, hogy a 100 km 2-re eső szarvasmarhák számát tekintve változás tapasztalható az előbbi sorrendben. Első helyen áll Jász-Nagykun-Szolnok 20,26 db/100 km 2 . A következő öt megye közötti eltérés 230 db/100 km 2 . A további rangsor: Borsod 1933 db, Nógrád 1 877 db, Hajdú 1 886 db, Heves 1 840 db és Pest-Pilis-Solt-Kiskun 1 703 darab szarvasmarha/100 km 2 . A fenti sorrendet tekintve, kevés változást tapasztalunk az 1000 lakosra jutó szarvasmarhák számában. Ugyanis csak az első és harmadik helyezett Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megye cserélt helyet. A megyék az alábbi rangsorban következnek egymás után: Nógrád 296 db szarvasmarha/1000 lélek Borsod 290 db szarvasmarha/1000 lélek Jász-Nagykun-Szolnok 285 db szarvasmarha/1000 lélek Hajdú 279 db szarvasmarha/1000 lélek Heves 274 db szarvasmarha/1000 lélek Pest-Pilis-Solt-Kiskun 200 db szarvasmarha/1000 lélek 66
