Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri vár 1594/5. évi számadása • 5

Az egri vár 1594/95- évi számadása (Első közlemény) Egy-egy várnak, valamint a pénzügyi és anyagi ellátására rendelt vártartománynak, a várbirtokoknak a kiterjedésére, gazdálkodására, az igen különböző szükségletek biztosítási módjára, a gazdálkodást irányító apparátusra, s nem utolsó sorban a vár védelmére rendelt és állított katonák életére a leglényegesebb, legbőségesebb és legtöbbet mondó forrás fennmaradt számadásai. Eger vára esetében meglehetős szerencséje van a történettudománynak, mivel — bár hiányos —, de meglehetősen gazdag számadási iratanyaga maradt fenn. Az 1548—1590-ig terjedő anyagát a Magyar Országos Levéltár őrzi.

1 Kutatásaim során sikerült egy töredéket az 1553—54. évekre, a budapesti Ráday Könyvtárban is találnom.

2 Éppen ezért tartom nagy jelentőségűnek, hogy a vár eleste előtti 1594—95. teljes gazdasági esztendőd bevételeit és kiadásait részletesen összegező eredeti számadáskötetre bukkantam a Heves megyei Levéltár állományába tartozó Egri Érseki Gazdasági Levéltár iratai között.

3 E legújabban talált számadáskötetet minden bizonnyal az Eszterházy Károly-féle levéltárrendezés során különböző, XVI—

XVII. századi eredetű, s az egri püspöki birtokokra vonatkozó iratanyagot magába foglaló kötetbe fűzték egybe. Szükségesnek látszik a kötet részletes, elemző ismertetése, mivel e számadások igen értékes gazdaságtörténeti adatokat tartalmaznak, melyek zöme Heves megye határain túlnyúló területekről: a Jászságtól és Kunságtól kiindulóan az északkeleti egész országrész termelési erőviszonyairól, a hatalmas kiterjedésű vártartomány központi gazdálkodásáról fest tiszta és egyértelműen tárgyilagos képet. S az igazsághoz tartozik, hogy gazdaságilag az egész északkeleti országrészre támaszkodó egri vár egy teljes gazdasági esztendejének bevételi s kiadási viszonyai és gazdálkodása mindmáig még nem képezte kutatás, illetve tanulmány tárgyát. Ruzsás rendkívül becses és hatalmas forrásanyagra támaszkodó munkája természetszerűen csak átfogó képet nyújt a vár gazdálkodásáról, s nem is képezte vizsgálata tárgyát a különböző bevételi forrásoknak részletekbe hatoló elemzése, illetve a várnak, mint „fogyasztó"-nak a vizsgálata, s Ruzsás Kiűvében főleg a XVI. század második fele első évtizedeivel foglalkozik.

4 Véleményem szerint az újonnan talált számadáskötet egyik értéke éppen abban rejlik, hogy egy nagy hatósugarú gazdasági közoont XVI. századvégi gazdálkodásába s az északkeleti országrész és Heves megye Egertől délre elterülő térségének termelési viszonyaiba enged elemző betekintést. De nem megvetendő értékűek a számadáskötet kereskedelmi vonatkozású adatsorai sem. R