Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sánta László: Heves megye állattenyésztésének változása 1884 és 1914 között • 51

Művelési ág Katasztrális hold Szántóföld 331 241 Kert 7 521 Rét 58 116 Szőlő 5 166 Legelő 100 946 Erdő 118 668 Nádas 1 432 Nem termő terület 26 856 A megye őstermelő lakossága két városban és 115, jobbára nagy községben él. Az MSK. új sorozat I. kötete szerint a népesség alakulása Heves megyében emelkedést mutat. Jelenlevő polgári népesség 1869. 1880. 1890. 1900. Vármegyei összeg: 209 940 209 933 233 785 253 368 A következő évekre nem találtam járásokra bontott adatokat, de a vármegyei összegből a további emelkedés figyelhető meg. Megyénkben 1910-ben 279 700 polgári lakos élt, míg 1920-ban már 297 590. A lakosok számát a területhez viszonyítva, megállapíthatjuk, hogy Heves megye hazánk népesebb megyéi közé tartozott. A népsűrűség és a népszaporulat ugyanis felette van az országos átlagnak. A leglakottabb megye 1 km

2-ére 82,2 lélek esik, a legritkábban lakott megye 1 km

2-ére 26,4 lakos. Heves megye négyzetkilométerenkénti népsűrűségét tükrözzék az alábbi adatok: Ev 1880. 1890. 1900. 1910. 1920. Lakos/km

2 56,4 62,7 68,0 74,5 79,4 Heves megye népességének eloszlása, a nemzetiségek aránya az évek során alig változott. Tekintsük ezt át az 1891. évi népszámlálás adatai alapján. A megye összes lakossága ekkor 253 368. Ebből magyar anyanyelvű 250 863, német 920, szlovák 1171, román 43, ruthén 12, horvát 27, szerb 33, míg a további kisebbségek 299 lakost tettek ki. A megye gazdasági viszonyai kedvezőek. A fő termelési ág a mezőgazdaság volt, az ipar és a kereskedelem csak utána következett. Erről a mindenkori alispán jelentései tanúskodnak. A mezőgazdaságban a fő helyet a gabonatermesztés foglalja el, aminek oka, hogy a megye termőföldjei — különösen a folyók környékén — igen jó minőségűek voltak. Az állattenyésztés a kedvező adottságok ellenére sem fejlődött úgy, ahogyan ez várható lett volna, sőt egyes fajták tekintetében az országos átlag alatt maradtak eredményei. Az agrárnépesség az 1895-ös mezőgazdasági statisztika adatai szerint 33 289 gazdaságot tartott birtokában, amelynek összterülete 578 081 katasztrális hold volt. A gazdaságok területéből 31 284 katasztrális hold a 20 790 törpebirtokos, 179 808 kataszrális hold a 12 074 kisbirtokos, 109 784 katasztrális hold a 342 középbirtokos és 257 205 katasztrális hold a 87 nagybirtokos kezén volt. 54