Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri vár 1594/5. évi számadása • 5
számolták el, így az összegében nem jelentékeny tételt itt vesszük vizsgálatunk alá. „Az, kinek semmi vetése nem lészen, hanem sellér, azoktúl keresztyén pénzt vegyen" — szólt az egri vár tizedszedői részére adott utasítás. 70 Általában használatos meghatározás szerint a keresztyénpénz a föld- és terménynélküliek fejadója, általában 6 dénár. 71 A census cathedraticus azon különleges adónem, melyet az egyházmegye papsága — a szerzetesek kivételével — a püspöknek, a püspöki szék iránti tisztelet és hódolat jeléül fizetett. 72 Ezeket a speciális adókat is az egri egyházmegye területén természetszerűen a vár hajtotta be saját céljaira. Mivel azonban ezen, egyébként sem jelentékeny bevételeket a dézsmások által hasonlóan behajtott gabona és méhkas eladási és megváltási árával együttesen könyvelték el, tételesen nem ismerjük districtusonként összegüket. A keresztyénpénz összegének az ismerete egyébként igen jelentős lenne, mert megtudhatnánk belőle a terménnyel nem rendelkezők számát. Keresztyénpénzből eredő bevételnek elvileg minden dézsmakörzetben szerepelnie kellene, hiszen föld-, illetve terménynélküliek mindenütt éltek, de érthetetlen módon, egész sor districtusban nem találjuk (Debrő, Pata, Pásztó, Kaza és Varbó, Szerencs, Liszka). Census cathedraticust hajtottak be Debrő, Mohi, Miskolc, Szikszó és Gagy, Bodókő, Füzéralja, Nádudvar és Kalló dézsmakörzetek területén. A DÉZSMABEVÉTELEK ÖSSZEGEZÉSE Az egri vár által az egri egyházmegye területén szedett különböző dézsmák elemző vizsgálata után lehetőségünk nyílik arra, hogy megközelítő pontossággal megállapíthassuk e jelentékeny jövedelem összértékét. 1. Báránydézsma értéke — — — — — — — — — — 4 095,12 Ft 2. Gabonadézsma értéke (a tizedszedők által eladott, s az 5. pontban kimutatott mennyiség nélkül) — — — — — — — 9 705,80 Ft 3.Bordézsma értéke ________ 18 200,17—30 466,95 Ft 4. Méhdézsma értéke (a megváltott rajok értéke nélkül, melyeket az 5. pont tartalmaz) — — — — — — — — — 87,25 Ft 5. Pecunia christianitatis és census cathedraticus (a dézsmások által eladott gabona és méhdézsma árával együtt) — — — — 4 140,57 Ft Összesen: __________ 36 228,91—48 495,69 Ft Az így kimunkált öszegen azonban két irányú módosítást kell eszközölnünk. Részben a dézsmaárenda összegével meg kell emelni, részben pedig az egri káptalantól megvásárolt quarták vételárával csökkentenünk kell. A dézsmabérletek. Ezen a címen két befizetés történt a vár pénztárába. Részben Kapronczay György szepesi kamarai bevételi perceptor „évi árenda" címén 2915 forintot, részben pedig Dersffy Ferenc, Sáros megye dézsmabérlete felét: 625 forintot fizetett. Sajnos, nem ismerjük a kamara által bérelt districtusokat, de kétség sem férhet hozzá, hogy csakis igen távoli, az északkeleti országrészben fekvő területekről volt szó. A Szent János Könyv egy kimutatása talán hozzásegít ennek a tételnek az értelmezéséhez. Eszerint 1587 után 73 a Szepesi Kamara bérelte akkor egész Sáros megye dézsmáját — melyet 1594—95-ben 36
