Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri vár 1594/5. évi számadása • 5

s ettől az időtől van nyilvántartva az étkezésére adott cipó. Látható módon tehát nem siettek a leltárkészletnek Kaufnira való assignatiójávai, vagy még nem történt megállapodás személyére nézve. A provizor kezébe futottak össze a vár gazdálkodásának fonalai, s feladatához tartozott annak irányítása és folyamatos felügyelete, ami tekintettel a messze elnyúló dézsmaterületekre, s a török hódoltsággal való szomszédságra, nem volt könnyűnek mondható, ö vezette írnoka és a számtartó útján a bevételi és kiadási számadásokat, tartotta nyilván a vár sok forrásból táplálkozó járandóságait. Szigorúan megkövetelte és megőrizte az egyes bevételi és kiadási tételek hitelesítő bizonylatait, s az évközi számadásokról, a dézsmakörzetek elszámolásáról, ún. „partialis regestrum" készült, melyek alapján — azokra való hivatkozással — elkészítette a várnak a gazdasági évre vonatkozó összefoglaló számadását, melyben pontos mérleget is fel kellett fektetnie. (Itt említjük meg, hogy a gazdasági évet nem január 1-én kezdték, hanem régi szokás és gyakorlat szerint Szent György napján, április 24-én.) Kaufni a számadásban elszórtan található utalások tanúbizonysága szerint, igen aktívan tevékenykedett. Nem csupán olyan fontos ügyben járt el és döntött, mint a messzi északkeleti vármegyékben beszedett dézsmagabona eladása, de ellenőrző munkája során felfigyelt, amikor például a Győrbe vezényelt egri huszároknak tévedésből több zsoldot fizettek ki. Az ő kezébe futottak be Thirring Györgynek, a „scriba campestris"-nék zsoldszámadásai mint aki neki a zsoldpénzt is kezéhez adta. Kaufni Benjámint fennmaradt számadáskötete pontos és gondos gazdasági vezetőnek, jó számszaki embernek mutatja. Az egri vár jövedelmi forrásai A számadások szerint 1594. április 24. és 1595. április 23. között a vár bevételi forrásrendszere a következőképpen épült fel: 1. Az egri püspökség birtokainak földesúri jövedelmei. 2. Az egri püspökség dézsmajövedelme, melyet az egyházmegye jobbágyai fizettek bárányból, gabonából, borból és méhből. Egy, a közeli esztendőkből fennmaradt dézsmautasítás szerint borból a nemesek is tartoztak megadni az egyházi tizedet: „.. .akár nemes ember légyen, akár paraszt légyen... tartozik minden ember, valakinek nem a falu földin vagyon szőlleje az igaz tizeddel"?

0, 3. Az uralkodó által a várnak biztosított rendkívüli jövedelmek. 4. A vár katonaságának hadizsákmányából a kincstárat illető harmad. 5. A felvett pénzkölcsönök. 6. A kincstár alkalomszerű anyagi támogatása. A számadáskötet természetszerűen nem tartalmazza és nem regisztrálja a várba érkezett különböző kincstári eredetű fegyverre és hadianyagra vonatkozó adatokat. A fentebb körülírt erőforrások a következő területekről eredtek: Heves, Borsod, Abaúj, Zemplén, Ung, Bereg, Sáros, Szabolcs, valamint szórványosan Csongrád és Békés vármegyékből, továbbá a Jászságból, a Kis- és a Nagykunságból. Az egri püspöki birtokok földesúri jövedelme Ebbe a jövedelmi kategóriába tartoznak azok a sokrétű bevételi tételek, melyeket az egri püspöki falvak jobbágysága volt köteles fizetni, illetve adni 11