Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Adatok Heves megye felszabadulás utáni postatörténetéhez • 43

is, hogy nevezettet ezen közérdekű munkájúban, a lehetőséghez képest támogatni szíveskedjenek. Érvényes visszavonásig. Miskolc. 1945. I. 12-én, a postaigazgatósági kirendeltség vezetője: Dr. Csikesz Lajos, s. k., postaforgalmi igazgató." A hivatalszervezés során folyt a dolgozók szakszervezeti, majd pedig páltszervezése is. Egerben a posta munkájának megindításában Udvardy Jenőnek nagy segítséget nyújtott Lutter Imre, az Eger, 2. számú hivatal postamestere, aki hivatala megőrzött értékcikk-Jkészletével az Eger, 1. számú postát is kisegítette. 2945. január 8-án, az egri postások közgyűlésén megalakították szakszervezetük helyi csoportját. Elnök Alakszai Gergely, titkár Sander Jenő, vezetőségi tagok: Lutter Imre, Sumi János és Rózsahegyi Alajos lett. Ez a vezetőség nagy segítséget nyújtott a hevesi terület postás dolgozóinak szakmai és szakszervezeti munkájának megindulásához. 1945. február 26-án, a Posta-vezérigazgatóság arról értesítette a Budapesti Postaigazgatóságot, hogy „a főváros orosz katonai parancsnokságától nyert engedély alapján. . . a Budapestre érkezett és ezentúl oda érkező levélzárlatokban levő leveleket a címzeiteknek kézbesíthesse." Egyelőre azonban biztonsági okokból a fővárosból a vidékre irányuló levélforgalom még szünetelt.

3

"

2 Március 21-én a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium a miskolci postaigazgatósági kirendeltséget arra ösztönözte, „hogy minden lehetőt kövessen el, hogy minél előbb induljon meg az egész kerületben a levélforgalom és a hivatalok, ügynökségek, melyek még nem nyíltak meg, felvegyék a forgalmat."

m Több kisebb helyen a hivatalok megnyitását a berendezésnek, illetve a felszerelésnek a megsemmisülése vagy éppen személyzethiány akadályozta. Heves megye postaforgalmában jelentékeny fejlődést jelentett, amikor február 10-én „postai alkalmazottak közreműködése mellett csak közönséges leveleket és lapokat tartalmazó, kész zárlatokat közvetítő jegyzekelo menetet" szervezett a miskolci kirendeltség Miskolc és Füzesabony viszonylatban — melyet a Miskolc—Sárospatak közötti járat egészített ki.

34 A még mindig rendszertelenül és nagy késéssel dolgozó postaszervezetünkön a mozgóposták megszervezése segített volna, de arra még 1945 márciusában sem volt lehetőség — noha a Budapesti Postaigazgatóság mozgópostakocsik közlekedésének, illetve a távolsági forgalom megindula^ sának engedélyezése esetére a megyénket érintő, Budapest és Miskolc közötti viszonylatban mozgóposta berendezését tervezte.

35 E korszak súlyos mozgóposta-problémáját szemléletesen jellemzi egy, már 1945. március 28-án kelt jelentés, melyben a Debreceni Postaigazgatóság arról tájékoztatta a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumot, hogy „a debreceni kerület mozgópostáit kocsi hiányában" nem tudta megszervezni, s átmeneti megoldásként azt javasolta, hogy „élelmet szállító mozgópostakocsit kellene Debrecenből Szolnokig mozgóposta céljaira igénybe venni" a levélküldemények szállítására. A helyzet azonban az, hogy „oda a kezelő nem fér be, hanem a kalauzkocsi piszkos padlóján dolgozza fel a levélpostaanyagot. . ."

36 50