Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)
KÖNYVISMERTETÉSEK - Szauder József—Tarnai Andor szerk.: Irodalom és felvilágosodás. (Ism.: Cs. Varga István) • 118
ugyanakkor kissé pontatlan is: a Régi magyarországi nyomtatványok (Bp. 1971.) I. kötete szerint nem a hazai, hanem csak a kolozsvári nyomtatványok között 12. a krónika. Ugyanitt 109. sz. alatt részletes tipográfiai leírást kapunk a műről, erre érdemes lett volna utalni. Az 1544. évi kiadás címképeiről szólva (49.) jól fel lehetett volna használni Olasz Sándor cikkének eredményeit (Heltai Gáspár 56. meséje és a TinódiCronica címlapja. Acta Históriáé Litterarum Hungaricarum X— XI. 1971. 9— 12.), amelyből megtudjuk: „Egy oroszlán és egy ember küzd a címlapon, s Magyarország 1554-es állapotából, Tinódi tudósító szándékából egyértelműen Következik az eredetileg általános morális tanulság felmutatására írt Heltaimese történetének átalakulása aktuális politikai helyzetjelentés kifejezésére. Az oroszlán és az ember viaskodásában ugyanis a török—magyar harcok szimbólumát fedezhetjük föl". Kisebb jelentőségű észrevételeink további feldolgozását most mellőzzük: végeredményben a bevezető egyes hiányosságai ellenére is megállapíthatjuk, hogy értékes szövegkiadással és kommentárokkal lettünk gazdagabbak, s így a jelen kötet is méltó hozzájárulás az egri viadalt megéneklő lantos emlékének megőrzéséhez. BITSKEY ISTVÁN IRODALOM ES FELVILÁGOSODÁS Huszonöt tanulmányt tartalmazó gyűjteményes kötet jelent meg az Akadémiai K ; adó gondozásában, amelynek szerkesztője: Szauder József és Tarnai Andor. Az 1970-ben alakult, a XVIII. század irodalmával, művelődéstörténetével foglalkozó akadémiai kutatócsoport tevékenységét reprezentálja ez a könyv. A kutatók célkitűzése: a XVIII. század teljes, tudományos birtokbavétele. Átmeneti korszak ez, amelynek végén a magyar felvilágosodás eredményeit a sikertelen jakobinus szervezkedést, követő megtorlás visszavetette. Elhangzottak Batsányi látnoki szavai a francia felvilágosodás csúcspontját jelentő nagy forradalom hatására. A változás szükségessége, forradalmi optimizmusa irattá vele: „Vidulj gyászos elme"... De Csokonai már úgy érzi, hogy visszahulltunk az éjszakába. Bessenyei hite szerint az egyéni műveltség egyéni boldogságot, a közműveltség pedig közboldogságot biztosít. A . művelődés szükségességét bécsi testőrként a külföldi haladás és hazai elmaradottság kontrasztjában fedezte fel. A felvilágosodás eszmeáramlatának sarkpontjait Bessenyei nyomán így. összegezhetjük: felismerték, hogy a társadalmi haladást a fejlett közműveltség segíti megvalósítani. A műveltség megszerzésének legfőbb területei a tudományok, melyeket nemzeti nyelven kell művelni. A nyelvet és közművelődést legjobban az írók tudják szorgalmazni, új műfajokkal, fordítással, színházzal, könyvkiadással. így kapcsolódott össze a felvilágosodás eszmeköre a társadalmi haladással. Bessenyei tisztán nyelvi, művelődési programjánál sokkal bonyolultabb, ellentmondásosabb eszmerendszerének egésze, amelyben az egyetemes gondolati elemek legalább olyan fontosak, mint a nemzetiek. A magyar felvilágosodást, európai, főként közép-európai kitekintéssel elemzi a tanulmányok többsége. A kötet tanulmányai nem változtatják meg, csupán módosítják az 1772-es korszakhatárt: jobban hangsúlyozzák az előzményeket, a réginek és az újnak az együttélését, anélkül, hogy a felvilágosodás forradalmakat tápláló új eszmerendszerének jelentőségét gyengítenék. Altalános jellemzésként elmondhatjuk a könyvről, hogy a szocialista tudat gazdagításának célkitűzése széles körű, elmélyült munkával valósul meg a benne szereplő tanulmányokban. A rengeteg levéltári anyagot, könyvtári irodalmat áttanulmányozó szerzők tanulmányaiban jelentőségének megfelelően kap helyet a XVIII. századi egri felvilágosodás is. A neves szerzőgárdában ott találjuk Köpeczi Bélát, aki A francia politikai irodalom szerepe a Rákóczi-szabadságharc ideológiájának kialakításában címmel közöl rendkívül időszerű tanulmányt a méltó megünneplésre váró Rákóczijubileum küszöbén. A még mindig divatként, a sznobság szintjén is hódító 118
