Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Adatok Heves megye felszabadulás utáni postatörténetéhez • 43

jesztésével, hozzám haladéktalanul jelentsék."

56 A közigazgatási levelezés továbbításának végre is megnyugtató sorsát elrendelő határozat nyomán, az egyes járásokban megszervezték az egyes községeket a járásszékhellyel, illetve az egyes járásszékhelyeket Egerrel összekötő futárhálózatot. Levéltári megőrzésre került az egri, a gyöngyösi és a tiszafüredi járás megyei futárszervezetének felépítésére és működésére vonatkozó főszolgabírói határozat. A pétervásári járásból csupán a futárszervezet felállításának tényét jelentették, Hevesről pedig csak az Egerrel való összeköttetésről szóló jelentés maradt fenn. A hatvani járás főjegyzőjének iratai közül a kérdéses irat kiselejtezésre került.

57 Az alispáni hivatal március 10-én kelt határozata nyomán a hónap utolsó napjaiban kezdte meg tevékenységét a vármegyei futárszolgálat. Tekintsük át ezek után, hogy 'milyen útvonalon, s miként bonyolították le az egri, a gyöngyösi és a tiszafüredi járás területén a kisegítő közigazgatási postaszolgálatot (3. ábra). Az egri járásba szóló postát minden hét keddjén és péntekjén, a járási főszolgabírói hivatal iktatója vette át, melyekért az egyes községeik futárai szerdán ós szombaton jelentkeztek, s egyben leadták a magukkal hozott levélpostai küldeményeket. Ezek az úgynevezett „központi küldöncök" „kellő orosz és magyar nyelvű igazolással ellátott, állandóan erre a célra alkalmazott" személyek voltak. Felsőtárkány, Egerbakta és Egerszólát közvetlenül Egerbe menesztette futárját. Az Egercsehiből induló küldönc a mikófalvi és a felnémeti (a szarvaskőit nem említi az irat, valószínűen tévedés folytán való kihagyás miatt) elöljáróságok postáját is magához véve, szállította be Egerbe. A verpeléti futár még Egerszalók és Demjén, a feldebrői még Aldebrő és Tófalu, a káli még Kompolt, Kápolna és Kerecsend elöljáróságainak postájával érkezett meg az egri főszolgabírói hivatalba. A Füzesabonyból kiinduló központi küldönc Nagytálya és Maklár, a besenyőtelki pedig Dormánd és Mezőtárkány küldeményeit véve magához, jelentkezett a járási hivatalban. A nagy körültekintéssel készült utasítás szerint az egyes futár „az útjába eső községekben leadja, illetve felveszi a postát, míg az útjába nem eső községek közül Mikófalva a jelzett napokra Egercsehibe, Demjén Egerszalókra, Mezőtárkány Besenyőtelekre, Kompolt Kaiba, Aldebrő és Tófalu pedig Feldebrőre külön küldöncöt („körzeti küldönc") indít útnak, akik postáikat ott veszik fel, illetve adják le." A futárszolgálat költségeit az egyes indító községek viselték. Azoknak a községeknek pedig, amelyek a futár útjába estek, és így külön küldöncről nem kellett gondoskodniuk, „a központi küldönc díjazásához egyenlő arányban járuljanak hozzá" — szól a határozat. Például a káli küldönc díját 1/3—1/3 arányban Kál, Kerecsend és Kápolna viselte, viszont például Mezőtárkány csak a Besenyőtelekig járó futár költségeit viselte. „A futárszolgálat pontos betartásáért", valamint a késedelmeskedésért az egyes községek vezető jegyzőire hárult a felelősség, „mert ezen rendszer alkalmazása és késésmentes betartása esetén a posta használata feleslegessé válik." Az egri járás főszolgabírója „kellő orosz és 'magyar nyelvű igazolással ellátott, állandóan erre a célra alkalmazott küldönc" alkalmazását rendelte el. Tudnunk kell ugyanis, hogy 1945 első hónapjaiban állambiztonsági okokból, úgynevezett „szabad mozgási engedély" birtokában lehetett csak, illet-