Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)
TANULMÁNYOK - Kovács Béla: Hordóméretek az egri vár dézsmaterületén a XVI. század második felében • 5
Hordóméretek az egri vár dézsmaterületén a XVI. század második felében A magyar gazdaságtörténet legelhanyagoltabb területe régi mértékeink, s ezen belül űrmértékeink története. 1923-ban jelent meg Léderer Emma tanulmánya, 1 s azóta nem, vagy csak alig jelentek meg e témakörben cikkek. 2 Már Léderer is rámutatott arra, hogy régi mértékeink pontos ismerete nélkül a gazdaságtörténeti vizsgálódások során helyes eredményre nehezen juthatunk. Tanulmánya a mai napig legigényesebb összefoglalása régi űrmértékeink történetének, ímert a mértékek kialakulását és fejlődósét részletesen vizsgálta, a régi mértékegységeknek a maira való átszámítását pontosan elvégezte. ' A bor hordók szerint történő mérésének vizsgálatakor azonban viszonylag kevés és nem is teljesen egyértelmű levéltári adat alapján vonta le következtetéseit. Ezek szerint a XVI. század folyamán Felső-Magyarországon bormértékként használták azt a hordót, amelynek űrtartalma 480 budai icce, tehát 407,232 liter volt. A forrásokban előforduló média vas és vascula meghatározásokat ennek az űrméretnek a felével veszi egyenlőnek. 3 Ezek a mértékek azonban csak következtetett adatok, s bizonytalanságukat már mások is észrevették. 4 Ezideig azonban senki nem vállalkozott arra, hogy a késő-középkoirban használatban levő hordók adatait összegyűjtse és ennek alapján következtetéseket vonjon le. Dolgozatomban az egri vár dézsmaterületén használatban volt tárolóhordók űrméreteit vizsgálom. Forrásként a Regesta decimarum mikrofilmjeit használtam, 5 s az adatokat az 1549, 1552, 1556, 1576—1583, 1594, 1596—1600-as jegyzékek megfelelő helyeiről gyűjtöttem össze. A dézsmajegyzékek ugyanis legtöbbször falvankénti bontásban közlik azt, hogy a dézsmált bort hány és milyen űrméretű hordóban tárolták. Az adatok gyűjtése során megbizonyosodtam arról, hogy a hordókat minden esetben színültig töltötték. Ezt a következő meggondolás alapján állítom; az általam figyelembe vett hordójegyzékek mindegyiké egri köbölben és ennek kisebb egységében: fél köbölben és pintben, illetve Vs és V4 pintben adja meg a hordó űrtartalmát. Mint az a hordójegyzékekből kitűnik, «>gy egri köböl 15 pintet foglal magában. Az ismeretlen űrtartalmú hordók feltöltését ilyen méretű edényekkel végezték, feltehetően úgy, hogy a hordóba először a nagyobb űrméretű edénnyel kezdték tölteni a bort, majd a kisebbeket használták. Többször előfordult ugyanis az, hogy a kisebb mértékkel, óvatosan végezték a teletöltést, s így adták meg a hordó űrtartalmát: 13 köböl és 13 pint, ami tulajdonképpen I3V2 köböl és 5V2 pint, vagy 12 köböl és 9 1 /2 pint, ami I2V2 köböl és 2 pinttel volt egyenlő. Az ilyen %
