Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Adatok Heves megye felszabadulás utáni postatörténetéhez • 43

Közbevetőleg' — a postaforgalom intenzívebb kialakulása kapcsán — egy eddig fel nem tárt lényeges kérdést kell tisztáznunk: milyen postai csúcsszerv, illetve szervek, hol, hogyan és mikor végezték a teljesen szétzilált apparátus újjászervezését? A postaigazgatás központi szerve, a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium keretén belül, mint IV. főosztály, a Posta-vezérigazgatóság volt, mely azonban Budapest körülzárása előtt, 1944. novemberében Sopronba költözött, s ott 1945 március végéig működött.

29 A Debrecenben székelő Ideiglenes Nemzeti Kormányban a demokratikus alapon újjászervezett Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium kebelén belül, a postai ügyek legfőbb irányítója a miniszter alatt egy miniszteri osztálytanácsos vezetésével tevékenykedő csúcsszerv volt. Köziben azonban, Buda felszabadulása után, 1945. január 22-én, Pesten is létesült egy irányító postai szerv: a Magyar Posta-vezérigazgatóság Munkabizottsága, mely egészen február 15-ig működött, amikor a Budapesti Nemzeti Bizottság megbízásából Nagy-Budapest postai ügyeinek irányítására az újonnan szervezett Posta-vezérigazgatóság jött létre. £ korszakra igen jellemző, s mindeddig publikálatlan a munkabizottság megalakulását bejelentő 1. számú okmány kezdő sorai: „Budapest katonai parancsnokának 1. számú parancsa szerint: «1. Minden hatóság folytassa kötelessége teljesítését. »" A parancs alapján, s mert a magyar posta működésének újra kezdése a közjó érdekében minél előbb szükséges, a budapesti postaigazgatóság épületében összeült postatisztviselők 1945. január hó 22-én, az újjászervezés -munkálatainak irányítására munkabizottság létesítését határozták el.

30 Ezzel egyidőben Budán ideiglenesen megalakult a Posta-vezérigazgatóság Budai Kirendeltsége, melynek hatásköre — Pesttel való összeköttetés hiányában — csak Budára és a felszabadult dunántúli részekre terjedt ki. A magyar kormánynak Budapestre való költözése után, 1945. május 11-től, az ország postai ügyeinek ismét egyetlen irányítója az újjászervezett Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium postafőosztálya, a posta-vezérigazgatóval az élén.

31 A Debrecenben, Budapesten és nem utolsó sorban a miskolci postaigazgatósági kirendeltségen megindult központi szervezés, valamint a jelentékenyebb postahivatalokban megindult intenzív levélforgalom nyomán lassan, de fokozatosan egyre inkább javult a posták működése. Az 1945. január 5-én alakult miskolci postaigazgatósági kirendeltség a kassai igazgatóságról menekült dolgozók, valamint a miskolci 1. számú hivatal néhány volt igazgatósági tisztviselője képezte. A kirendeltség területén a postahivatalok újjászervezése és a forgalom megindítása már 1945 január eljén megkezdődött. A miskolci postaigazgatósági kirendeltség vezetője a szervezőmunkában tevékenykedő tisztviselőket külön igazolványnyal látta el. Dr. Kamódy Miklós postafőtanácsos szívessége folytán módunkban van ismertetni egy 1945. január 12-én kiállított ilyen igazolványt. „Hivatalosan igazolom, hogy Dévényi Lajos postasegédellenőr úr, a kassai postaigazgatóság területéhez tartozó postahivatalok megnyitása, illetve üzembe helyezése érdekében utazik. Működési köre kiterjed Borsod, Abaúj, Zemplén, Gömör, Pest, Heves és Szabolcs vármegyék területén levő postahivatalokra. Felkérem az érdekelt hatóságokat, hivatalokat és magánszemélyeket 49