Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Benkőné Lukács Ágnes: A XIX. századi egyházi anyakönyvek reprezentatív felvétele és néhány Heves megyei vonatkozása • 24

JEGYZETEK 1. A Központi Statisztikai Hivatal 1972. évben megkezdte a jelenlegi közigazgatási határoknak megfelelő községek népmozgalmi esetszámainak közzétételét 1828—1900 évekről. (Népmozgalom, 110.). A katonai, gazdasági, vagy egyházi céllal készült népességösszeírásokkal kiterjedt irodalom foglalkozik. Az abszolutizmuskori osztrák népszámlálások értékét pro és contra vitatják. Mindmáig feltevésekre vagyunk utalva Nagy L. 1828-ban és Fényes E. 1836—40-ben közzétett népességszámainak forrását illetően. 2. B. Lukács i. m. 1968., 1969. és 1975. 3. B. Lukács i. m. 1973. 4. Coale—Demeny i. m. 1966. és Carrier—Hobcraft i. m. 1971. 5. L. Nagy i. m. 6. A rétegezett, többlépcsős, kétparalelles mintavételi tervei Szabó Kálmán, a Népességtudományi Kutató Intézet tudományos főmunkatársa dolgozta ki. 7. Fáy András 1854-ben megjelent munkájában olvashatjuk: „A hozzám beküldött héber adatok igen tökéletlenek, minek oka az anyakönyvek eddigi vitelének hiányaiban fekszik... Újabban a héber anyakönyvek pontosabb vitele iránt üdvös rendelés tétetett." (Fáy, 13.). 8. A helybeli viszonyokat és forrásokat jól ismerő lelkészektől kapott információkat ilyen esetekben igen jól hasznosítottuk. 9. A keresztelések és születések közötti eltérésekre már Fáy András is rámutatott: „Rendesen úgy anyakönyveinkben, mint kimutatási listáinkban, egyedül a kereszteltek szoktak vétetni születettemiek; holott nem megvetendő számot tesznek az idétlenül és halva születtek is". (Fáy, 3.). Ha még a keresztelés előtt elhalt élve szülötteket is hozzászámítjuk, jelentős eltérést kapunk, különösen a protestáns anyakönyveknél, mert a szükség-keresztség a protestánsoknál nem volt gyakorlatban. 10. Csak évek múlva jutott tudomásunkra az az igen értékes — és sok szempontból hasonló — anyakönyvi adatfelvétel, amely Visonta község eskeíéseiről, kereszteléseiről és temetéseiről korábban elkészült (Kapros—Kovács, i. m.), 11. HmL. XI—2/d. 101. raktári szám. 12. MOL. Archivum Palatinale Archiducis Josephi. Conscripiio Regnicolaris, 1827. Possesioniű Mező-Tárkány Anno 1829. peracta No. 71. 13. Önzetlen segítségéért ezúton mondok köszönetet. 14. Némileg zavaró, hogy az esketéseket Egerben (mint általában a mintasokaságunkban) csak az 1821—22. évekről írattuk ki, míg Mezőtárkányból tíz évvel rendelkezünk. Az adatok összehasonlíthatósága érdekében, a nagyságrendek helyes érzékeltetésére a szezonalitás vizsgálatánál az egri esketési adatokat öttel megszorozzuk. Természetesen nagyon korlátozott következtetésekre ad lehetőséget egy 17 302 lakosú város és egy 2042 lakosú falu egybevetése, amint ezt már korábban is hangsúlyoztuk, „jelzése-ként mégis értékesnek tartjuk. 15. Megjegyezzük, hogy az ilyen típusú bejegyzéseket külön feldolgozás köretében elemezzük majd abból a szempontból, hogy az általunk most figyelmen kívül hagyott conditio rovat, vagy az esetleges megjegyzések nem nyújthatnak-e további támpontot a házasulok személyére, foglalkozására, lakhelyére nézve. Különösen jelentőssé válik ez a probléma a tervezett követéses módszerű feldolgozásnál, ahol az egy házasévre számított gyerekszámot torzítja azoknak a mintába kerülő házaspároknak a száma, akik a házasságkötést követően más helységben telepednek meg, illetve akik a vizsgált időszakon belül elköltöznek. IRODALOM Carrier, N. and Hobcraft, J.: Demographic Estimation for Developing Societies. Population Investigation Committee, London, 1971. Coale, A. J. and Demeny, P.: Régiónál Model Life-Tables and Stable Population. Princeton. 1966. Fáy András: Adatok Magyarország bővebb ismertetésére. Pesten, 1854. Kapros Márta—Kovács Béla: Visonta község társadalomtörténete és néprajza