Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)
TANULMÁNYOK - Benkőné Lukács Ágnes: A XIX. századi egyházi anyakönyvek reprezentatív felvétele és néhány Heves megyei vonatkozása • 24
Szabolcs, Szepes, ill. kettő Trencsán megyei, egy nem magyarországi és egy ismeretlen helységbe való. A katolikus — nem katolikus felek közötti házasságkötések arányát a két tisztán katolikus népességű helységben nem vizsgáltuk, e kérdés azonban igen jelentős lehet a két és több felekezethez tartozó helységekben, főleg a nagyobb városokban és mezővárosokban. A mezőtárkányi esketési bejegyzésekből kiindulva a házaspárok termékenységét, az élve születési intervallumot, valamint a házaspárok és született gyermekeik haláleseteit is feldolgoztuk. Az először házasságra lépőket külön választottuk azoktól a házasulandóktól, akiknél a családi állapot rovatban özvegy (viduus, vidua) bejegyzést találtunk. Az 1821-bem és 1822-ben kötött házasságok termékenységéről a 7. sz. tábla tájékoztat. Tovább finomítaná —és reálisabbá tenné — a nettó házasévre számított anyakönyvezett élve szülöttek (kereszteltek) arányát, ha nem csupán az első 9, illetve 8 évet figyelnénk meg, hanem a befejezett házas termékenységet, valamint ha a megfigyelési időszakban gyermektelenként számontartott házaspárokról más forrásból megállapíthatnánk, hogy abban a helységben éltek-e az egész időszakon keresztül, vagy lakóhelyüket változtatták. Az elköltözések miatti bizonytalanság minden követéses vizsgálat gyenge pontja, s ezt mi sem fogjuk tudni kiküszöbölni, de mindenképpen megkíséreljük, hogy az elvándorlás arányát megalapozott becslésekkel megközelítsük. 8. sz. táblánkon az 1821-ben kötött első házasságokból származó, öszszesen 52 anyakönyvezett élve szülöttet születési intervallum és születési sorrend szerint csoportosítottuk. A házasságkötés és az első élve szülött gyermek közötti születési intervallum eloszlása arra utal, hogy a házasságkötést megelőző szexuális kapcsolat inkább csak kivételes lehetett, amire az általában fiatal korban kötött házasságok magyarázatul is szolgálnak. Egy esetben több mint öt év telt el az első élve szülött gyermek megérkezéséig. Az intervallum modális értéke (24—35 hónap) — a második és további gyermekeknél — orvosi vélemény szerint fiziológiailag optimálisnak tartható. Mintabeli arányszámok Reprezentatív mintavételes vizsgálatunk első célkitűzése az volt, hogy ismert megbízhatósági határok között elhelyezkedő esketési, keresztelési és temetési arányszámokat kapjunk az „A" övezetre és az öt rétegre vonatkozólag. Minden további keresztmetszeti feldolgozásunk erre a bázisra épül, éppen ezért anyakönyvi és népességi adatainkat, azok esetleges hiányosságait vagy torzításait elemi, azaz a kiválasztási egység szintjén kell felülbírálni, a lehetséges korrekciókat elvégezni. A gyakorlatban követett eljárásunkat Heves és Külső-Szolnok megye 5. rétegébe tartozó — kis lélekszámú — falvainak .adatain mutatjuk be. A 9. számú táblán az alapadatokat, a 20. számú táblán a nyers és korrigált arányszámokat tüntettük fel. A mintába bekerült négy falu közül három katolikus, egy pedig helvét hitvallású, evangélikus lakosságú. Az esketések éves arányszámát két év átlagából számítottuk, ami sokkal kevésbé biztonságos, mint a tíz éves átlag. Mérlegeljük, hogy pótlólag a hiányzó éveket is kicéduláztatjuk, ezáltal az esketési arányszámok valószínűleg .elérik majd a keresztelési és 34