Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Benkőné Lukács Ágnes: A XIX. századi egyházi anyakönyvek reprezentatív felvétele és néhány Heves megyei vonatkozása • 24

5. ábra. A házasulok korának alakulása. A kísérleti felvétel Fokozatosan kialakuló kutatási tervünket elsősorban döntően befolyá­solták annak a kísérleti felvételnek a tapasztalatai, melyeket Mezőtárkány anyakönyvének kicédulázása révén szereztünk. 10 Mezőtárkány sokoldalú monografikus feldolgozásához kitűnő adottságokkal rendelkezik. Az egri káptalan magánlevéltárának nagypréposti iratai között 1273-tól kezdve szerepelnek a falura vonatkozó birtokjogi és gazdasági iratok, de megtalál­ható itt éppen az általunk vizsgált évkörből, 1827-ből a földkönyv is, amely a község földterületének birtokosok szerinti megoszlását, a majorsági és úrbéres földek, belső és külső telkek nagyságát, nyomások szerinti fel­osztását a házszámok sorrendjében, a családfő neve alatt tünteti fel. 11 Az Országos Levéltárban felkutattuk az adózási céllal készült, 1828. évi Regnicolaris Conscriptio Mezőtárkányra vonatkozó anyagát is. 12 Ez a típusú összeírás az ország helységeinek túlnyomó többségéről fennmaradt, ezért a mintánkba eső települések jellemzésére szándékunkban van felhasznál­ni. A teleknagyság, valamint az egész és résztelkes jobbágyok, házas és hazátlan zsellér, honoratior, kézműves és kereskedő családfők aránya vagy például az igásállat-álloimány teleknagyság szerinti vizsgálata a helység gazdasági-társadalmi viszonyaira nézve tájékoztatást nyújt és akkor is nagyon értékes, ha azokat az anyakönyvezett események gyakoriságával csak indirekt kapcsolatba hozhatjuk. A Heves megyei Levéltár még számos más időpontból is őriz a faluról különböző úrbéres és adózási összeírásokat. A török hódoltság után fejlő­désnek induló falu 1710 óta vezetett római katolikus anyakönyve áz 1820-as 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom