Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)
TANULMÁNYOK - Benkőné Lukács Ágnes: A XIX. századi egyházi anyakönyvek reprezentatív felvétele és néhány Heves megyei vonatkozása • 24
A továbbiakban az ,,A" övezet folyamatban levő vizsgálatával foglalkozunk részletesen. 0 A korabeli polgári Magyarország 8 800 000-re becsült népessége mintegy 4,5 százalékának vallás szerinti hovatartozása a repertóriumban nincs feltüntetve, azonban az anyakönyvekben e népesség népmozgalmi eseményei is szerepelnek. Ezt az eltérést a mintavételi terv kidolgozásánál nem lehetett figyelembe venni. Az országosan 11,5 százalékkal szereplő görög nem egyesült (ortodox) vallásúakat és a 2,3 százalékot kitevő izraelitákat viszont azért nem tudtuk a vizsgálatba bevonni, mert az előbbieknél ugyan volt rendszeres anyakönyvezés, de a halottak korát nem tüntetik fel, az izraelita községeket pedig csak 1850 óta kötelezték az anyakönyvek pontos vezetésére. 7 Leszűkítve a számbavétel körét a latin és görög szertartású katolikus, valamint a helvét és ágostai hitvallású evangélikus népességre, az 1. sz. táblán feltüntetett megoszlásokat kapjuk. A jelenlegi területre eső „A" övezetben a protestáns népesség aránya jelentékenyen meghaladja az országos átlagot, ami az alföldi — elsősorban tiszántúli — mezővárosi népesség helvét hitvallású gyülekezeteinek súlyát mutatja. A megfigyelésbe vont népesség körének leszűkítése a három, nagy létszámú vallásra az ,,A" övezet egyik rétegében sem vezet jelentős torzításhoz, mert — amint a 2. sz. táblán látható — a megfigyelt népességnek az össznépességhez viszonyított aránya mind az öt rétegben 90 százalék felett van. (A ,,B" és „C" övezet vizsgálatánál már semmiképpen sem lenne figyelmen kívül hagyható a görög nem egyesült vallású népesség.) A minta első paralellje az ,,A" övezet említett három felekezetéhez (és a katolikus valláson belül két rítushoz) tartozó népesség mintegy 20 százalékát öleli fel, az egyes rétegeket tekintve igen eltérő, 4,0—44,5 százalék között szóródó arányban: a 2 170 000 főnyi népességet 415 000 fő reprezentálja, összesen 99 helységben. (Lásd a 3. sz. táblán.) Az adatgyűjtés megszervezése Egy ilyen hatalmas méretű adatfelvétel a gyakorlati szervezési kérdések egész sorát vetette fel. A döntő feladat megfelelően szakképzett munkatársak biztosítása volt. Az Országos Levéltár mikrofilmtárában minden, 1895. év előtti anyakönyv megtalálható, azonban a leolvasó berendezések száma, valamint a szakképzett, nyelvtudással és időkapacitással rendelkező kutatók egyre rohamosabban fogyó gárdája reménytelenné tette —• vagy minimálisan 10 évre nyújtotta volna — a mikrofilmekből történő feldolgozást. Ezért és annak a rendkívül kedvező tapasztalatnak alapján, amelyet Mezőtárkány helyben elvégzett, kísérleti jellegű feldolgozása révén szereztünk, az anyakönyvek helyszínen való kicédulázását határoztuk el. Mindenekelőtt az egyes egyházmegyék és egyházkerületek joghatósággal rendelkező vezetőihez fordultunk, akik részéről a tervezett munkához kivétel nélkül a legmeg értőbb támogatást és a XIX. század eleji népesedési viszonyokra vonatkozólag, rendkívül értékes útmutatást kaptunk. Az egyházi vezetők elvi engedélyének megszerzése után megkezdtük 26
