Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Benkőné Lukács Ágnes: A XIX. századi egyházi anyakönyvek reprezentatív felvétele és néhány Heves megyei vonatkozása • 24

törvényhatóságokat három kategóriába soroltuk aszerint, hogy területük gyakorlatilag egészben a mai Magyarország határain belül van — ez az „A" övezet — területüket az államhatár megosztja — ez a ,,B" övezet — vagy teljes területük kívül esik az államhatáron — ez a „C" övezet. Az 1. sz. ábránkon a 46 vármegyén kívül feltüntettük a kiváltságos kerületeket (Jász-Kun kerület, hajdúvárosok kerülete, 16 szepesi város), valamint a szabad királyi és bányavárosokat, az érseki és püspöki városokat és a három, kiváltságos mezővárost (Hódmezővásárhely, Kecskemét, Eörzsébeth (Szent, Bátor .J>

m cr h A fm, / Verpeteth' Tfe^Tüf ' \{ Gyöngyös h ^ N£g££)j Qfifafl Tárkony (Mező ) ^ ^ %&^;J %% fc£í| (S) Porosztó C

fL ? '^iJt'

H

^ess <•> S* 1 c- A ''wz- '•>;•# Nana (Tisza) *. ' JÁSZSÁG _ _ - -o^ »«>•> Postakocsi út Futárposta út O Posta dliomás Érseki varos • 2. © Mezőváros 2000+ lakossal 3. $; Mezóváros -1999 lakossal 4. ^ Falu 2000+ lakossal 5 • Falu -1999 lakossal 2. ábra. Heves és Küliső-Szolnok vármegye területe 1830 körül Miskolc), valamint a két, 20 000-tnél nagyobb lélekszámú falut (Csaba és Sámson), amelyeket hivatkozott forrásunk is kiemel. Vizsgálatunknál figyelmen kívül hagyjuk a határőrvidéket, amely nem tartozott a helytartó tanács joghatósága alá. Ugyanilyen meggondolásból nem vizsgáljuk az ebben a korban még Erdélyhez tartozó magyarországi Részek (Partium) népességi kérdéseit sem.