Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)
KÖZLEMÉNYEK - Kapor Elemér: Fejezet az egri amatőr színjátszás történetéből (Egri Műkedvelők Köre — Thála Egri Színjátszó Társaság (1921—1941) • 103
a műkedvelőik színre hozzák Herczeg Ferenc „Bizánc"-át Lestál Anna rendezésében. 48 A nagy statisztéria fölött biztosan uralkodott a rendező, a Kör erre az alkalomra díszleteket is festetett Korény József festőművészszel. Űj tagiként jelent meg az előadáson Karczos Béla, aki a. seenikai rendezés munkáját vállalta. Ettől kezdve a Műkedvelők Körének állandó díszletező munkásai voltak. A munkanélküliségnek ebben a szomorú korszakában olyan segédmunkásokat lehetett találni, akik komoly munkabérért szívvel és érdeklődéssel vettek részt a műkedvelők munkájában és több próbát is tartottak a díszletezésből egy-egy előadás előtt. így a felvonásközök megrövidültek, ami az előadások gyorsabb ütemét segítette elő. A megüresedett elnöki tisztségre a december 14-én tartott közgyűlés dr. Öriás Nándor jogakadémiai tanárt kérte fel. 49 a védnökségben is változást tett a közgyűlés, dr. Tordai Ányos távozása és Otta Nándor elhalálozása miatt. A védnöki kar, dr. Kürti Menyhért főigazgatóval és Trák Géza polgármesterrel egészült ki. 1930 májusában Katona József halálának százéves fordulóján színházi ünnep. 50 Az Egri Zeneegyesület zenekara a Bánk bán operából az Ábrándot játszotta Huszthy Zoltán vezényletével, az évforduló jelentőségét, Katona József írói értékét Breznay Imre méltatta, a műkedvelők pedig a Bánk bán II. felvonását és a III. felvonás Tiborc-jelenetét adták elő. A műkedvelő társaság ismét feljebb emeli a mércét. Következik Shakespeare: „A velencei kalmár", Búzás Endréné rendezésében, Dövényi Nagy Lajossal a vezető szerepben. 51 Ezen az előadáson lép fel először Limán Mária, akiből pár év múlva, Egri Mária néven hivatásos színész és filmszínész lesz. 1930. december 214 közgyűlésén újraválasztják a régi tisztikart. 52 1931. május 7—8-^án, Meyer-Förster Vilmos: „Diákélet" c. romantikus diák darab ja került színre, Lestál Anna rendezésében. 53 A játék két főszerepét Huszár Sári és Apor (Kapor) Elemér játszották, a diákjelenetekben a jogakadémia és a közigazgatási tanfolyam, hallgatói vettek részt. Űj név a drámai együtteslben: Temesfalvi Antal. 1931. április 10—11., Kalbund kínai tárgyú darabja, a „Krétakör", Búzás Endréné a rendező és a vezető szerep alakítója. Karczos Béla a darabhoz eredeti díszleteket tervezett és ekkor építették be a Műkedvelők Köre által vásárolt zöld bársony bayreuthi függönyt, mert eddig a színháznak csak kopott reklám/függönye volt. A darab tehát teljes színházi illúziót adott. 54 1931. május 9-én, tarka est, három egyfelvonásos bohózattal. Az est különleges ajándékai: Ascher Oszkár előadóiművész szereplése és Buzásné szavalókórusa. 55 1931. június 1-én tartott közgyűlésében, fennállásának tizedik évében kimondja az Egri Műkedvelők Köre, hogy Thália Egri Színjátszó Társaság néven folytatja tovább működését. 50 A tízéves jubileumot díszelőadással ünnepli meg a Thália, s vele együtt ünnepel a város közönsége is. Október 17—18-án Herczeg Ferenc: „Déryné ifjasszony" c. darabját rendezi erre az alkalomra az első rendező: Hevesy Gusztávné, 57 s ő játssza a vezető szerepet. Az előadás előtt az első elnök, dr. Molnár Kálmán, pécsi egyetemi tanár méltatja a Thália egyre jobban elmélyülő művelődési munkáját. Ez a századik előadás. Mint mondja: ez a száz előadás a magyar szellem száz rakétája. A darabhoz dr. Kalovits 111
