Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)

KÖZLEMÉNYEK - Kapor Elemér: Fejezet az egri amatőr színjátszás történetéből (Egri Műkedvelők Köre — Thála Egri Színjátszó Társaság (1921—1941) • 103

Fejezet az egri amatőr színjátszás történetéből (EGRI MŰKEDVELŐK KÖRE — THÁLIA SZÍNJÁTSZÓ TÁRSASÁG 1921—1941) Húsz évig, pontosan 1920 októberétől 1941 március végéig élt, működött Egerben egy amatőr színjátszó együttes, jelentékeny részt vállalva a közművelődés munkájából. Túl a szórakoztatás igényén, az önművelés ne­mes törekvésén, a képességek megmutatásán és fejlesztésén, ez a társaság magyar és külföldi klasszikusokkal is megismertette a város népét, meg­tanulta és tanította a szép magyar beszédet, tehetségeket kutatott fel és nevelt, aminek bizonyítéka, hogy tagjai közül ötöt adott a hivatásos szí­nészetnek. Ez az amatőr színjátszó társaság ősbemutatót is tartott Egerben, lefordíttatva Pirandello egyik színművét és ez a társaság vetette fel először egy állandó szabadtéri színpad gondolatát. Az előadásokat jótékony célokra rendezték. Ez a fogalom ma már eltűnt. A szocialista társadalomban a szociális gondoskodás állami feladat; azokban az időkben különböző ötletekkel kellett az egyén pénztárcájához közelíteni, hogy sokszor egészen elemi természetű intézményeket fenn lehessen tartani (Heves megyei és Eger vidéki jótékony Nőegylet árva­háza). Ezek az intézmények kaptak ugyan némi közületi támogatást, ez azonban kevés volt a szükségletekhez képest, A jótékony cél adott fel­mentést a ,,jó társaság" részéről azért, hogy tagjai „a színpadon mutogas­sák magukat", s ez a felfogás már magában is igazolja azt a törekvést, amely a köziművelődés magasabb szintre emelését tűzte ki célul. Ennek a színjátszó együttesnek a tagjai tisztviselők, orvosok, taná­rok, jogászok, niai nyelvhasználattal értelmiségiek voltak. Az értelmiség abban az időben elzárkózva őrizte azt a műveltséget, melyet nagyobbrészt a középiskolákban, kisebb részben az egyetemeken szerzett, őrizte, mert a tudás: hatalom. Legfeljebb egy-egy földműves olvasókörben tartott is­meretterjesztő előadásokat egy-egy idősebb tanító. Ezen a magatartáson is rést ütött a színjátszó társaság, legalábbis, ami a műveltségnek a szín­padról való terjesztését illeti. A társaság működését mindezeken kívül „szakmai" körülmények is kívánatossá, sőt szükségessé tették. Előbb a miskolci, majd a debreceni színtársulat nyári vállalkozása volt az egri színház. A hivatásos színtár­sulatok rendszerint a május és június hónapokban töltötték Egerben. Kü­lönösen Kardoss Géza igazgatása idején alakult ki ez a rend. Az igazgató a kéthónapos nyári szünet alatt újjászervezte társulatát, szeptember volt az egri tanulóhónap, ez alatt az idő alatt az újjászervezett társulat össze­103

Next

/
Oldalképek
Tartalom