Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)

KÖZLEMÉNYEK - Kapor Elemér: Fejezet az egri amatőr színjátszás történetéből (Egri Műkedvelők Köre — Thála Egri Színjátszó Társaság (1921—1941) • 103

Fejezet az egri amatőr színjátszás történetéből (EGRI MŰKEDVELŐK KÖRE — THÁLIA SZÍNJÁTSZÓ TÁRSASÁG 1921—1941) Húsz évig, pontosan 1920 októberétől 1941 március végéig élt, működött Egerben egy amatőr színjátszó együttes, jelentékeny részt vállalva a közművelődés munkájából. Túl a szórakoztatás igényén, az önművelés nemes törekvésén, a képességek megmutatásán és fejlesztésén, ez a társaság magyar és külföldi klasszikusokkal is megismertette a város népét, megtanulta és tanította a szép magyar beszédet, tehetségeket kutatott fel és nevelt, aminek bizonyítéka, hogy tagjai közül ötöt adott a hivatásos színészetnek. Ez az amatőr színjátszó társaság ősbemutatót is tartott Egerben, lefordíttatva Pirandello egyik színművét és ez a társaság vetette fel először egy állandó szabadtéri színpad gondolatát. Az előadásokat jótékony célokra rendezték. Ez a fogalom ma már eltűnt. A szocialista társadalomban a szociális gondoskodás állami feladat; azokban az időkben különböző ötletekkel kellett az egyén pénztárcájához közelíteni, hogy sokszor egészen elemi természetű intézményeket fenn lehessen tartani (Heves megyei és Eger vidéki jótékony Nőegylet árvaháza). Ezek az intézmények kaptak ugyan némi közületi támogatást, ez azonban kevés volt a szükségletekhez képest, A jótékony cél adott felmentést a ,,jó társaság" részéről azért, hogy tagjai „a színpadon mutogassák magukat", s ez a felfogás már magában is igazolja azt a törekvést, amely a köziművelődés magasabb szintre emelését tűzte ki célul. Ennek a színjátszó együttesnek a tagjai tisztviselők, orvosok, tanárok, jogászok, niai nyelvhasználattal értelmiségiek voltak. Az értelmiség abban az időben elzárkózva őrizte azt a műveltséget, melyet nagyobbrészt a középiskolákban, kisebb részben az egyetemeken szerzett, őrizte, mert a tudás: hatalom. Legfeljebb egy-egy földműves olvasókörben tartott ismeretterjesztő előadásokat egy-egy idősebb tanító. Ezen a magatartáson is rést ütött a színjátszó társaság, legalábbis, ami a műveltségnek a színpadról való terjesztését illeti. A társaság működését mindezeken kívül „szakmai" körülmények is kívánatossá, sőt szükségessé tették. Előbb a miskolci, majd a debreceni színtársulat nyári vállalkozása volt az egri színház. A hivatásos színtársulatok rendszerint a május és június hónapokban töltötték Egerben. Különösen Kardoss Géza igazgatása idején alakult ki ez a rend. Az igazgató a kéthónapos nyári szünet alatt újjászervezte társulatát, szeptember volt az egri tanulóhónap, ez alatt az idő alatt az újjászervezett társulat össze103