Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)
KÖZLEMÉNYEK - Lénárt Andor: A confraternitások mint szőlőmíves céhek • 96
más, mint a XVIII. század vallásos céheinek a dékánok szervezte munkája. Itt már nemcsak a céh szőllejének megmunkálásáról van szó, hanem az egész szőlőművelés szervezéséről, új művelés szervező módszerekről, lehetőségekről. Hiszen, akik szakmányban vállalják a szőlőművelő munkát, azok csak olyanok lehetnek, akik jól ismerik annak minden csínját-bínját. — A munkafegyelem rontását, a munka időben történő el nem végzését a legsúlyosabb büntetéssel büntetendő, vétkes cselekedetnek tartják. Ez a tervezet túlnő a vallásos társulatokra jellemző, lényegében egyértelműen, alapvetően vallásos célon. A megszövegezés fogalmazványi példányaiból és a végleges szövegből egyaránt kitűnik, hogy a fertálybeliek képviselői által előadott kérés a szervezet létrehozhatására, a képviselt több mint 2700 szőlőbirtok gazdájának 18 nem a lelki üdvösségét tartották szem előtt, hanem a napóleoni háborúk alatti konjunktúra idején jól fejlődött gazdag iszőlőkultúra, s a gazdag szőlőbirtokosok érdekeinek, s a kor művelésszervezési technikája legmagasabb fokának elérését. S ez nemcsak a termelés szervezetét, az ellenőrzést, a biztos, minőségi munkát tette volna lehetővé, de egységes szervezeti formát is jelentett volna a kisebb és kis • szőlőbirtoíkkal rendelkező, egri contribuens szőlőmívelő polgároknak a nagy kiterjedésű, robottal művelt urasági szőlőföldek privilegizált művelési és minden bizonnyal értékesítési rendjével szemben. Ügy látszik, (kevés volt az egriek levelében az, ami megmaradt az eredeti minták vallásos szövegéből és szelleméből. S túl sok a nagyot változtatni akaró az a kevés pontban, amely a szőlőművelés rendjén, s szervezetén kívánna változtatni. A kettős földesuraság nem válaszol a felterjesztett tervezetre. Sem jóvá nem hagyja, sem el nem utasítja. Az egri szőlőművesek sürgetik a tanácsot a közbenjárásra. A magisztrátus a gazdák sürgető levelét is felterjeszti a földesurasághoz, „hogy a szőlőmívesekre nézve készült, s általunk a M. K. Földes Urasághoz Kegyes helyben hagyás végett be adott Czikkelyeknek következésében meg határozását Kegyessen ki adni méltóztasson" — írják az 1815. augusztus 25-én tartott tanácsülésen kelt felterjesztésükben. 19 Sem erre, sem a későbbi sürgetésre sokáig nem. érkezett válasz. Végül az egri érseknek egy Budán, 20 1815. október 14-én kelt levele alapján utasítja el az érsekség az egri szőlősgazdák kérését. 21 Ahogyan minden új a technikában is a meglevő régi formát próbálja, úgy az új művelési forma is a régit tekinti alapformának. De ahogyan a régi formában nem lehet új tartalommal élni, az ilyen törekvés csak átmeneti megoldást, kísérletet adhat. A régi termelési forma nem adhat keretet az új igényeknek. — Ez magyarázza a mi esetünkben is az ellentmondást. De magyarázza a sikertelenséget is. A földesurat nem tévesztette meg a tervezetben a vallásos pontok jelenléte, jól látta, hogy az a törekvés, mely a tervezetből kitűnik, a korlátlan földesúri hatalom kizárólagosságán ütne rést. A századok óta bevált és szokott termelési forma megváltoztatása, számára itt nem előnyös. Ezért volt az elutasítás a támogató városi magisztrátus veteménye vei szemiben is. LÉNÁRT ANDOR 101
