Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)

KÖZLEMÉNYEK - Lénárt Andor: A confraternitások mint szőlőmíves céhek • 96

radina, „az Dékányok szorgalmatossan az Czéhnek Casájába gyűjtsék, hogy jövendőben ezen Czéhnek nagyobb előmenetelére jobb és hasznosabb fundust belőle tehessen a betsületes Czéh." A közös művelésnek nagy szerepe van az egyesülések életében. Ennek is szerepe van abban, hogy a XIX. század elejére elérkezik az az idő, amikor már a világias jelleg válik meghatározóvá a vallásos formák Között élő társaságokban. A közös művelés alatt álló szőlőterületek, a malom és egyéb forrásból származó jövedelmek (a lelki gyarapodás mellett), a céhek gazdasági megerősödését hozzák. (Ez jól látszik a Szent Tamás confraternitásnál.) Azt, hogy a XIX. század elejére a korábban elsősorban vallási confraternitásokat már világi közösségként is jelentősen számontartja a helység „világi" kormányzata — jellemzi és bizonyítja az egri szőlőmíveseknek egy önálló szőlőmíves céh megalapításáért megindított mozgalma, 1815ben. „Az Egész Erseky Eger Várossdban lakos, köz a,dó fizető Szőllő Mívesek mind közönség essen" írnak, kérvényt a magisztrátushoz. — Tudomásukra jutott az a királyi intézkedés, mely az újonnan felállítandó céhekről szól. („Szabad keresésére engedelem adattván. ..") Ezért fordulnak a tanácshoz, közbenjárásért; hathatós támogatásért a földesuraságoknál; s azokon a helyeken, ahol a céh megalakulásáért a közbenjárás szükséges. Mert „.. .magunknak a jobb rend tartás végett Törvényes, s állandó Chehet fel állítani" akarnak. — Kérésük, hogy a magisztrátus a szőlősgazdák nevében és személyében keresse meg a földesuraságokat; szerezze meg tőlük az engedélyt.

10 A magisztrátus — hogy megfelelő szabályzatot tudjon adni a kérést előterjesztőknek — több várost megkeres szőlőmíves céhszabályért. Pécs és Székesfehérvár elutasítja őket. Gyöngyös azonban mindjárt két „szabályzatot" is küld. Gyöngyös város bírája és tanácsa megküldi „a szőlőmíveseknek szép rendtartásokat és egyéb Czéhbeli ábrázatú szokásaikat ide (csatolva) mind a Szt. Kereszt, mind a S. Istvány Czéhben vagyis összve szövetkezett társaságban lévő Szőllő míves lakossaiknak" .. .életét szabályozó pontokat. Annak eUenére, hogy a két levél a kifejezetten vallásos jellegű, Szent István vértanú nevét viselő confraternitas és a Szent Kereszt Társaság privilégiumlevele, Gyöngyös (Franciscus Borovicsény hites esküdt másolatában) „A Szőllő Míveseknek Chehális Punctumai"-ként küldi azt meg az egrieknek.

11 E két levél eredetije a XVIII. század elejéről való. A Szent Kereszt Társaság privilégiumlevelében Telekesy egri püspök erősíti meg „a már korábban volt szokásokat" 1701. december 21-én. E társaság egyébként szintén szerepel az 1549. évi tizedjegyzékben, a zsellér kategóriában.

12 Hasonlóan Telekesy erősítette meg a Szent István vértanút névadójának és védőszentjének tekintő, oltárát gondozó céhnek artikulusait is 1711. április 9-én. (Ezt Erdődy Gábor újra jóváhagyta 1725. február 9-én.)

13 E levelek között fekszik egy névsor, mely az egri hatvani hóstyáról négy nevet (Bukovics Márton, Zagyvay György, Tóth Antal, Hajnal György), a makiári fertályról négy (Fejes Mátyás, Lossontzy János, Kotsis András, Kováts Mátyás), a város 2. fertályából három. (Rendek József, 97