Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)

KÖZLEMÉNYEK - Kilián István: Boldisár király. (Magyar nyelvű egri színlap 1761-ből.) • 94

Boldisár király (Magyar nyelvű egri színlap 1761-ből) Néhány esztendővel ezelőtt a székesfehérvári püspöki levéltárban XVIII. századi drámák után kutatva egri vonatkozású drámatörténeti emlékre bukkantunk. Találtunk hat, kéziratos, az irodalom- és drámatörténetben eddig egyáltalán nem ismert, a XVIII. század második feléből való drámát.

1 Közülük eddig közreadtuk a Ként kapáló című magyarnyelvű, a felvilágosodás lassú magyarországi terjedéséről is árulkodó komédiát, amelynek témaalapja a recens folklórban még manapság is ismeretes kincsmese.

2 Feldolgoztuk, s közlésre előkészítettük a Boldisár király című ugyancsak magyar nyelvű bibliai-ókori keleti témájú történeti tragédiát, s ezzel együtt a S[anctus] Stephanus Rex Ungariae című magyar történeti tárgyú, latin nyelvű drámát.

3 Az eddig közlésre elő nem készített vagy nem publikált darabok közül ki kell adnunk a Primus Esztoraz című magyar nyelvű, magyar történeti targédiát, amelynek néhány magyar város mellett Egerrel is van kapcsolata. A kéziratos dráma egy bejegyzés szerint ezt 1765-ben Kassán adták elő. Eszterházi egri püspök tiszteletére a diákok.

4 A Xumus, valamint a Clementia Davidxs erga Semei című latin nyelvű bibliai tárgyú drámák kiadása, úgy hisszük, hogy a XVIII. század drámatörténeti kutatása sokkal fontcsabb feladatai mellett elhanyagolhatóak. A Boldisár király című magyar nyelvű, Székesfehérvárt írt dráma füzetében megtaláltuk ugyanennek az egri színlapját, a „végzések" cselekményét summázó szöveggel, valamint a szereposztással kinyomtatott drámaschémát. E szerint Eger lakossága 1761-ben ismerkedett meg ezzel a történeti színjátékkal. Hogyan került Egerbe ez a darab? Kik adták elő? Milyen körülmények között került színre? — Nem szeretnénk ismétlésekbe bocsátkozni, hiszen Eger iskolaszíni kultúrájának történetével már részletesen foglalkoztunk egy korábbi munkánkban.

5 Itt megállapítottuk, hogy Eger török uralom alól való felszabadulása után a jezsuiták, Gregorius Khincl és Ignazius Perizhoff, a rendház, a templom, a kollégium építésére telket, s az iskola ideiglenes működtetésére az ugyanezeken a telkeken léve török házakat, illetve moseát kapják meg. Az új épület alapjait 1700-ban Telekesi püspök rakta le. Az építkezés meglehetősen hosszasan elhúzódott, a templom 1743-ban, az iskola, a mai Dobó Gimnázium pedig 1754ben készült el. A tanítást a jezsuiták már 1688-ban elkezdték, s minthogy a jezsuita pedagógia és didaktika egyik alapeleme a színjátszás volt, •')-!