Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)

KÖZLEMÉNYEK - Lénárt Andor: Az egri parasztok megmozdulása 1792. január 7-én. • 83

lyén élő parasztokhoz. Szőllőtermésükön kívül semmi jövedelmük nincs. Ha a kettős földesuraságnak kiadták a dézsmát, az lenne a természetes, törvényes, hogy a megmaradt bort a maguk élelmére, adófizetésére, gyarapodására fordíthatnák. De ezt nem tehetik a földesúri tilalom miatt.

28 Előfordult olyan eset, hogy a földesúr tisztje a püspöktől régebben kapott bormérési engedélylevelet elszaggatta, s az új engedélyért olyan összeget kért, ami koldulásra juttatta volna a szegényeket.

29 Hatodmagával élő asszony, hogy gyermekeit megmentse az éhhaláltól, a borát mérte iccénkint. A püspök tisztjei négy akó borát kobozták el. Három év alatt öt instanciában kérte, hogy a négy akó borát természetben vagy pénzben visszakaphassa. A kérését nemhogy teljesítették volna, hanem áristomba tették, egy hétig száraz kenyéren és vízen tartották, és 12 pálcaütést is el kellett szenvednie, miközben gyermekei otthon az éhhalál szélén várták egyedül tápláló anyjukat.

30 Egy harmadmagával élő terhes asszony az új termésre kölcsönvett három akó bort. A ráeső egy akót elfogyasztotta. Nem adott el belőle egy iccét sem. Valaki hamis vádolására a prefektus magához hivatta és veréssel fenyegette. Az asszony kérte, hogy bebizonyíthassa, hogy nem árulta a bort. Ezt nem engedte a prefektus. Bár az asszonyon látszott, hogy terhes, és azt mondta is a prefektusnak, az mégis keményen megverette. „Annak utánna a szegény siránkozó Asszony, midőn nagy nehezen a Prefecturárul ki indult, és a Szeminárium közin ki ment volna a Pintzék között elájulva a Földre esett, és ott rz^nnnl a a^erm.ekét le tette, és ott Estve táján sok ideig feküdvén, és mint egy félen halva lévén, a szerentsétlenül le tett magzatot ha az ebek ették-e meg, a vagy hova lett légyen, mai napig nem tudgya. . ." Egy német koldusasszony talált rá, az vitte a házába, ahol is kilenc hétig feküdt betegen.

31 Egy másik asszony egy hordó bort kapott kölcsön ,,a maga és gyermekei táplálására". Az asszony a bcr egy részét, hogy gyermekeinek élelmet és ruhát vegyen, iccénként kimérte. Mivel a káptalan tisztjei a szegény asszonyon semmit sem tudtak megvenni, a kölcsönadó gazda egész pince borát foglalták le. Végül a könyörgésére csak három hordó borát vitték el a káptalan pincéjébe, ez viszont odalett hordóstul.

32 öt évvel ezelőtt egy gazda, hogy házi szükségletére pénzt szerezzen iccénként mérni kezdte a borát. A püspök tisztjei ennek hírét vették. Elvették a gazdától a pince kulcsát, őt áristomba zárták, ott egy hétig vasban tartották, negyven pálcaütést csaptak rá, és 72 rajnai forintot fizettettek vele. A pince kulcsát csak akkor kapta meg, amikor a hajdúknak is kifizetett még nyolc garast.

33 A Szent Mihály napi országos vásár idején a transakció engedélye szerint egy egri zsellér a huszonkét rénes forintért vett két hordó borát a vásár előtt való este saját sátrában mérni kezdte. A pincelegények sátrára ütöttek, el akarták vinni a két hordót. Amikor ellenállt, a vármegye négy hajdúját hívták, s a két hordó bort erőszakkal elvitték, fi bor örökre odaveszett.

34 A felnémeti hóstyaiaktól is sok bort elvittek hordóstól. Az embereket hajuknál fogva hurcolták, megalázták, elvitték. Megvárták, amíg külső munkára kimentek a férfiak, s akkor törtek a pincékre. Szekerekkel mentek és rakták fel a hordókat isteni és világi törvények ellenére, nagy káromkodások közepette.

35 88