Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)
KÖZLEMÉNYEK - Lénárt Andor: Az egri parasztok megmozdulása 1792. január 7-én. • 83
lehalt. 20 A hóstyaiak igazságért a magisztrátushoz fordulnak, amely egy bizottságot küld ki az ügy kivizsgálására. A vizsgáló küldöttség a város, ordinárius fizikusával és felcserével megvizsgálja a halálos sebet és kihallgatja az esetnél jelein volt tanúkat. A hosszú jegyzőkönyvet azután 1792. január 11-én, a zendülés után négy nappal, elküldi a kettős földesuraságnak azzal a kéréssel, hogy egyrészt a megölt szegény ember özvegyének szolgáltatna igazságot, másrészt tiltaná meg az uraságok tisztjeinek, hogy lövöldözéssel embereket megsebesítsenek, megöljenek. A gyilkos j ágért a beadvány elkészültének napjáig, jóllehet már máskor is lövöldözött, soha (és most sem) az ilyen törvénytelen cselekedetéért nem büntették meg. 21 A nép mindenre elszánt, szívében a sanyargattatástól, üldözéstől megkeseredett, az uraság tisztjei által bántalmazott, meglövetett. Még el sem temették a halottat, már több egri szegényt pórázra fűzve vittek a tömlöcbe. ,,.. .minden kigondolható, az Egri Népnek sanyargatására czélzó cselekedetekkel, a barommal is alább való alapotyában utolsó Ínségre jutván a Nép eszén kívül levén ily kegyetlenségekett, erőszakoskodásokott a Tisztektől nem szenvedhetvén; ha az ilyetin szomorú, talán széles e világon hallatlan történeteken jel indulván akarattyuk ellen is nem tekintvén nagyobb veszedelmét, elöljáróinak parantsolatjainak s jó Tanács adassanak sintésseinek meg vetéssévei, s nem gondolássával hányat homlok vakmerőségre vesse is magát, valóban csodálni annyira nem lehet." Az uraság tisztjei büntetelenül üldözhették a népet, s az üldözéssel szolgáltattak okot a zendülésre is. Őket kell felelősségre vonni, mintegy szánszándékkal a felzendülésre való egyenes ok adásért." 22 Nem azért hozzák ezeket az okokat elő a magisztrátus urai a püspökhöz küldött írásukban, hogy az utálatos és kárhozatos vakmerőségnek tartott lázadást jóvá hagynák, vagy az elkövetett dolgok okát, eredetét ismernék és cinkosként azokat el akarnák hallgatni vagy palástolni — mondják. Az igazság kiderítésére deputáció munkálkodik már. Hanem a lakosság nevében azt akarják előadni, hogy „ha az uraságok tisztjei nem bántak volna ilyen embertelenséggel az emberekkel (az emberek megölésével, megöletésével a népet nem rémítenék), a Nép soha ily vakmerőségre nem vetemedne, kinem jakadna." Nem mentegetik a lármás cselekedeteket. Elejétől ellene voltak, s mindent megtettek a nyugtalanság lecsillapításáért. De hiába volt a bíró, a fertálymesterek törekvése, igyekezete, hogy lecsillapítsa a háborgókat. A „szívek a gyilkosságtól megnyilaztatván lévén — (egy ember nem hogy az Emberi sokaságnak de csak a jészkükből ki piszkált Darásoknak is ellene állhasson lehetetlen dolog volna) — bírónk is maga azokat le nem. csillapíthatta.. Z' 23 A város urai a kettős földesuraság és a lakosok közti béke fennmaradását akarják. „Az halált hozó cselekedettől a maga élete védelmezésére (melyet csak egy férgecske is bele oltott természet törvénye szerint szokott megcselekedni), fel zúdult népnek le csendesítését minden módon kívánván" — kérik az uraságokat, hogy ne engedjék a lelkes állatokat öletni, hiszen az isteni gondviselés, a mennyei pásztor a földi pásztortól fogja számonkérni majd a rábízott szegény juhokat. Krisztus példája szerint szeressék a szegénységet, s annak élete fenntartásán és gyarapo36
