Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)

KÖZLEMÉNYEK - Lénárt Andor: Az egri parasztok megmozdulása 1792. január 7-én. • 83

tegetik a püspököt is. 7 Minden csendesítés eredménytelen. Minden érv tovább szítja az elkeseredett hangulatot. Egyre súlyosabb vádakat emle­getnek a fejszével, vasvillával és puskával felfegyverzett kapások. El­hangzanak a fenyegető ön biztatásokban a csendesítő figyelmeztetésre olyan szavak is, hogy ha az akasztófánál kell is meghalniok másnap, ak­kor is verjék agyon a püspök hajdúját, prefektusát, és magát a püspököt is. 8 Közben az összesereglett elkeseredett szegénység (mintegy négyszá­zan) megrohanja a vár tömlöcét, leveri baltával a lakatokat, és az esti szürkületben, hét óra tájban, kihozza onnan a kilenc tömlöcözött rabot. 9 Leviszik okét a Cifra hóatyán lakó cigánykovács műhelye elé, aki meg­szabadítja bilincseiktől a kiszabadítottakat és elengedik őket. 10 A kihallgatott raboktól megkérdezik, hogy mi lehet az oka a felin­dulásnak, ami ilyen cselekedeteikhez vezetett. A befog ottak a hajdúk ön­kényeskedéseit, igazságtalanul, kis dolgokért való börtönöztetésüket, kín­zásukat, meglővettetésüket -említik. Kit egy hátra való csutajért, egy sapka fűért, fűzfavesszőért, gallyért fogtak be és csigáztak. Más azt vall­ja, hogy azért az elkeseredés, mert úgy bántak az egriekkel, mint a török a rabjaival. Pedig ha az egri embert nem bántják, ő sem bánt senkit. Ez az, amit a január 31-én elkészült vizsgáló bizottság tanúkihall­gatási jegyzőkönyvének tetemes anyagából a dologra vonatkozóan meg­tudhatunk. 11 Ez azonban nemcsak minket nem elégít ki, de nem elégítette ki a lázadás ckát kereső kortársakat sem. A városi magisztrátus, az úri­szék, végül a helytartótanács is foglalkozik az eseményeken túl az előz­mények vizsgálatával is. Mi az oka annak, hogy a püspök-földesúrral szemben olyan elkese­redetté válik a hangulat, hogy a legsúlyosabb sértő szavakkal illetik, s nem átallanak erőszakkal is fellépni a felsőbbség hatalmát demonstráló tisztviselők, hajdúk, a tömlöc, a törvényes rend ellen? Azt, hogy a január 7-i események nem előzmény nélküliek, tudja a város magisztrátusa is. Hiszen az elégedetlen hangulat 'miatt hívja meg már 1791. december 17-én tartott gyűlésére a tanács házába a város vala­mennyi h ostyájának képviselőjét. Ezen a gyűlésen hirdetik ki egyéb taná­csi határozatok mellett az egri püspöknek, mint földesúrnak, a szabad bormérés és az erdők pusztítása ügyében kiadott határozatát. 12 A ma­gisztrátus érzi ezen határozat súlyos voltát, amely a hangulat és a polgá­rok életének további súlyosodásához vezet majd, és nem ért egyet azok­kal. Hogy a rendelkezéssel elégedetlen hóstyabeliek érdekeit érvekkel eredményesebben képviselhesse, a hóstyákat külön-külön írásos válasz­adásra szólítja fel a püspök leiratával kapcsolatban. 13 Kivétel nélkül minden hóstya sérelmesnek tartja a leiratot; s kije­lenti, hogy az ellen védekezni fog, mert e rendelkezés ellenkezik azokkal a pontokkal, amelyek a püspökkel korábban kötött szerződésben szere­pelnek. Arra. hogy a hóstyaiak ilyen határozottan fejtsék ki véleményüket, s szinte követel ésszerűen ragaszkodjanak a korábban létrehozott transak­ció pontjaihoz, eddig nem volt példa. 14 A földesúri tekintély megcsonku­lása látszik ezekben a beadványokban, amely bekövetkeztében a püspök­földesúr szerződéstől önkényesen eltérő, s a szegény népet semmibevevő 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom