Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)

KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Az egri szőlőmunkások napszámbére a XVIII. század első felében. • 73

Szigorúan büntették azokat a zselléreket is, akik a magasabb munkabért elfogadták. 1716-ban azt a kapást, aki több bért fogadott el, mint amit a meghatározás előírt, 50 pálca ütéssel büntették.

37 Ahhoz, hogy érzékeltetni tudjuk a munkabérek értékét, össze kell hasonlítanunk az árakat és a béreket. Az árakat ugyanúgy meghatározták a század folyamán, mint a béreket. Ezeket a meghatározásokat többnyire bevezették a városi jegyzőkönyvekbe is. A legkézenfekvőbb az alapvető élelmiszereknek a húsnak és a pékáruknak az összevetése a napszámbérekkeí. Húsárszabást 1702-ből és 1720-ból ismerünk. A hús árát fontokban határozták meg. Egy font = 0,56 kilogrammal. Megállapíthatjuk, hogy a magasabb bért kapó nyitók, metszők, kapások stb. bérűikért megközelítőleg 3 font tehénhúst és 2,4 font bárányhúst tudtak vásárolni.

38 1720-ban pedig 3 font tehénhús, 2,4 font seréshús és 4 font juhhús értékével volt egyenlő napszámuk.

311 A vizsgált időszakban a húsárak általában az előbb említett árakkal megegyeztek. Pékárulimitációnk 1726-ból, 1729-ből és 1740-ből van. Ezekben a péksütemény árszabásokban azt határozták meg, hogy egy krajcárért (2/3 poltura) milyen súlyú péksüteményt kellett adnia az árusnak. A péksütemények súlyát Zat-ban adták meg. Egy lat = 1,75 dkg. A meghatározás szerint 1725-ban egy krajcárért egy db 8 latos (14 dkg) zsemlyét lehetett venni. (8 polturáért tehát 12 db 8 latos zsemlyét.)

40 Az 1729. február 18-i meghatározás szerint egy krajcárért 1 db 8 latos (14 dkg) csavart kiflit, vagy 1 db 6 latos (10,5 dkg) sósperecet, vagy 1 db 10 latos (17,5 dkg) hosszú zsemlyét, vagy 1 db 9,1/2 latos (16,25 dkg) gömbölyű zsemlyét lehetett venni/'

1 1729-ből két pékárulimitáció is van. A második árszabást a búza és a liszt árának emelkedése tette szükségessé. Az 1729. március 14-i meghatározás szerint egy krajcárért 1 db 7 latos (12,25 dkg) görbe szarvast, vagy 1 db 5 latos (8,75 dkg) sós perecet, vagy 1 db 9 latos (15,75 dkg) hosszú zsemlyét, vagy 1 db 9 latos gömbölyű zsemlyét lehetett vásárolni.

42 Végül hasonlítsuk össze az 1740. március 11-i pékáru árszabást a munkabérekkel. Egy db 1 krajcáros zsemlye súlya 11 lat (19,25 dkg), 1 db sósperec 6 lat (10,5 dkg), 1 db görbe szarvas 8 lat (14 dkg), 1 db gömbölyű zsemlye 10 lat (17,5 dkg) súlyú volt.

43 Tehát 8 polturáért 12 darabot lehetett vásárolni a különböző fajta meghatározott péksüteményekből. Meg kell jegyeznünk, hogy a pékárulimitatiókból általában hiányzik a kenyér árának, illetve súlyának meghatározása. Ez olcsóbb volt, mint a péksütemények ára. Az előzőekben áttekintettük az egri szőlőművelésben alkalmazott napszámosok munkabérét egy közel fél évszázados időszakban, valamint a péksütemények és húsfajták árát. Ha összevetjük az árak és a bérek alakulását, akkor látszólag viszonylag magas bérszínvonalakról beszélhetünk. A szőlőművelés, bár az egész éven végighúzódó munkafolyamatok sorát öleli fel, mégis bizonyos fokig — a napszámosok szempontjából — idénymunka volt. Az egyes munkafolyamatokban ugyanis nem vett részt a zsellérség egésze. A teljes foglalkoztatottság legfeljebb a kapásoknál valósult meg. Az előbbiekből következik, hogy a zsellérek bére éves viszonylatban jóval alacsonyabb volt, mint amit a napszámmeghatározás alapján várnának. Egy-egy munkás napi 12—14 órás munkával megközelítőleg annyit keresett, amennyit saját maga és a családja létfenntartásához elengedhetetlenül szükséges volt. NEMES LAJOS 80