Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Kovács Béla: A Liber Sancti Johannis keletkezése és kora. • 5

A Liher Sancti Johannis keletkezése és kora • i. Az egri püspökség és káptalan birtokviszonyait rögzítő, sok későközépkori adatot tartalmazó okmánygyűjtemény, az ún. Liber Sancti Johannis nem ismeretlen a történettudomány művelői előtt. A nagy kiterjedésű egri egyházmegyében szétszórtan fekvő birtokok szolgáltatásaira éppen úgy adatokat talál ebben a kutató, mint a püspöki székhely, Eger topográfiájára vonatkozóan. Éppen az a tény, hogy a több mint tíz vármegyében fekvő birtoktestekre tartalmaz a Liber adatokat, tette ezt a gyűjteményes kötetet hasznossá a gazdaságörténeti kutatók, a helytörténetírók számára. A Liber Sancti Johannis-t 1886-ban Kandra Kabos nyomtatásban is közzétette.

1 Ez a forráskiadvány különösen elősegítette a Liber gyakori használatát, idézését. Kandra rövid bevezetőjében közölte, hogy az egri főkáptalan magánlevéltárában őrzött, 1643-ban egy régebbi példányról átírt kéziratot használta fel kiadásának alapszövegéül. Leírta, hogy megtalálta azt a Libert is, amelyről az 1643-as példányt másolták; ez szerinte 1549 körül készülhetett. Feltételezte azt is, hogy a XVI. századi példány egy elveszett, a XV. században keletkezett kézirat másolata. Megemlítette azt is, hogy az egri érsekség levéltárában is megtalálható a Liber-ben foglalt szövegek egy része, de ez az 1643. évi példányról, 1644 körül készült másolat. A kiadás módjára vonatkozóan így írt: „Kiadott sz. János könyvünk 1643-iki másolat a czim-lap szerint. Ennek kiadásával lévén megbízva, a külső alakon nem x>olt szabad változtatást tennem. Sokkal több szabadsággal éltem azonban a tartalom, vagyis a szöveg tekintetében, hol mindig az öregebb codex volt az irányadó. A helynevek kiírása közül is ennek ortographiáját követtem. Az indokolatlan beosztási változtatást megszüntettem, valamint a másolási elnézést vagy épen hibákat is."

2 A Kandra által közölt szövegből azonban kitűnik, hogy a hasonló jellégii birtokfelsorolások közül néhányat kihagyott, más utólagos bejegyzéseket pedig beírt, amelyeik csak a XVI. századi példányban fordulnak elő. A szöveg sorrendjében is általában a XVI. századi példányt követte. Ezek a tények talán nem is okoznának különösebb gondot, és a korai forráskiadvány hibájául is csak mérsékelt módon róhatók fel. Súlyosabban esik latba azonban az, hogy Kandra a szolgáltatásoknál mindig az 1643-4>an