Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenysége Heves megyében 1945—1946-ban. • 28

közellátás kérdésében. Az egri Nemzeti Bizottság 1945 márcusában a közellátás céljaira igénybe vette a helybeli gazdák borkészletének bizonyos hányadát. Ezt a határozatot a főispán december 12-én megsemmisítette. Döntése így szól: ,,Az egri Magyar Nemzeti Bizottságnak 1945. március havában hatáskörét túllépve hozott azon határozatát, amelyben a gazdáktól borkészletüknek bizonyos hányadát közellátási célra igénybe vette és lefoglalta — mint törvény- és jogszabályellenest — hatályon kívül helyezem és a lefoglalt borkészletet az igénybevétel alól felmentem."

2U A Nemzeti Bizottság március 17-én átiratot intézett a főispánhoz, amelyben március 12—i határozata alapján felkérte: .....hogy a bükkszéki olaj- és petroleumkiutalásokat ne eszközölje és ezen leendők elvégzésére Szabó Sándort,, mint arra hivatott közellátási közeget rendelje ki. A Magyar Nemzeti Bizottság nem tartja összeegyeztethetőnek azzal a magas közjogi méltósággal, amelyet Főispán Űr, úgy is mint Heves vármegye közellátási kormánybiztosa betölt, hogy saját személyében kiutalásokat eszközöljön, másrészről pedig az egyes pártok részéről kifogás merült fel, hogy esetleg a kiutalások pártérdekeket szolgálnak."-'

1 A főispán leleplezésében fontos szerepe volt az 1945. október 19—i közös egri és megyei Nemzeti Bizottsági ülésnek. Ezen a napon délelőtt: ,.A vármegyéből és a városból összegyűlt tömeg a kenyérellátás és a közellátás miatt tüntetett." A délutáni ülésen Súlyán György, a megyei nemzeti bizottság kommunista elnöke éles hangon bírálta a főispánt: „A főispán a kisgazda párt érdekében korteskedik — mondta az elnök — nem ér rá a közellátás problémájával foglalkozni. A megyének van fája, szene, bora, miért nem szerzett a főispán., mint közellátási kormánybiztos, ezért gabonát? Sőt, az történt, hogy Pétervásárán dohosodik a búza, s Egerben nincs kenyér. Azt mondják, nincs vagon, ^keressék fel a kommunista pártot,"- már több alkalommal tudott segíteni."'

1

'"' A nemzeti bizottságoknak a megye gazdasági életében, a közellátás megszervezésében betöltött szerepe a megye felszabadulás utáni történetének, az első éveknek a legszebb lapjaira tartozik. Ezeken a területeken nyilvánult meg talán legszebben a népi öntevékenység, a kollektív felelősség eszméje, amelyeknek kibontakozását a megye lakosságának felszabadulása tette lehetővé. Megállapíthatjuk, Balázs Bélát, a nemzeti bizottságok történetének első jelentős monográfusát idézve: „...hogy a nemzeti bizottságok egyik legfontosabb szerepe kezdeményező, mozgósító, ellenőrző tevékenység volt. Ez különösen gazdasági téren bontakozik ki erőteljesen, ahol a mindennapi gyakorlati kérdéseket kelleti megoldani, s ahol a reakció aknamunkája is jóval kevésbé érvényesült."

20

'' SZECSKÖ KAROLY