Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenysége Heves megyében 1945—1946-ban. • 28

Nagy fügéden 1946. augusztus 28-án,

211 Tiszaigaron november 29-én alakították meg ezt a bizottságot.

212 Sok bizottság közvetlenül rendezte az árakat. Bélapátfalván, 1945. február 8-án a kenyérliszt árát 0,70 P-ben, a gyúróliszt árát 1,40 P-ben állapította meg kg-ként.

213 A mezőtárkányi Nemzeti Bizottság a hús árát szabályozta. 1945. június 18-i ülésén annak kg-kénti árát 50 pengőben állapította meg.

21

'

1 Mikófalván, 1945. június 18-án: „Elnök javaslatára, a bizottság 1 m fa kitermelését 7,50 és 8 P-ben állapította meg, a ja minőségétől függően."

215 A nagyrédei: „.. .nemzeti bizottság — 1945. február 9-én — egyhangúlag kimondja, hogy a tíízifaakció során kiosztásra kerülő fa árát q-ként 8 P-ben, a gally árát 3 P-ben állapítja meg."'

2

'

16 Az egri nemzeti bizottság még 1944 decemberében 80 pengőben állapította meg á búza q-kénti árát.

217 A boldogi bizottság 1945. március 18-i ülésén: „Több javaslat után, a tiszta búza helyi árát 90 P-ben, a rossz búzáéi pedig 80 P-ben..." állapította meg.

218 Helyenként, így Egerben, a nemzeti bizottságok az ipari árakat is szabályozták. A bizottság 1945. május 17—i ülésének határozatában ezeket olvashatjuk: „A bizottság a bejelentett 3 pengős cserepenkénti vételárat igen magasnak találja és utasítja a téglagyárat, hogy term,elvényeit mindenkor a megállapított maximális áron, készpénzfizetés ellenében adja ki."

m A megyei nemzeti bizottságok gazdasági és közellátási tevékenysége tárgyalásakor felsorakoztatott adatokból úgy tűnik, hogy ezekben a kérdésekben a bizottságok tagjai között általában összhang volt. Jelentős harcok, ellentétek nem voltak. Pedig a nemzeti bizottságokban nemcsak kommunisták, baloldali érzelmű emberek, hanem jobboldali kisgazda pártiak, sőt sok helyen reakciós elemek is voltak. Miből adódott mégis az összhang? Abból, hogy a gazdasági kérdések tárgyalásakor a reakciós erők általában nem mertek nyíltan fellépni. A dolgozók érdekeit kifejező gazadsági intézkedések tárgyalásakor, ha nyíltan ellenvetést tesznek, lelepleződtek, elszigetelődtek volna. A gazdasági ügyek megvitatásakor megnyilvánuló összhang azonban végső soron visszavezethető arra, hogy a megye nemzeti bizottságaiban, főleg 1945 őszéig, jelentős volt a kommunisták, a baloldali érzelmű emberek befolyása. Számos falu nemzeti bizottsága választott kommunista elnököt. A legjelentősebb ipari vagy agrárproletár vidékeken, pl. Tiszafüreden, Tiszanánán, Füzesabonyban, Kerecsenden, Egerszalókon, Egereseidben, Recsken stb. igen jelentős volt a kommunisták ereje. Elmondható ez Eger és Gyöngyös városokról is.

220 A gazdasági problémák megoldásában is a kommunisták tették a legtöbb életrevaló javaslatot és indítványt, s ezekben a nemzeti bizottságok tagjai, pártállásra való tekintet nélkül, felismerték saját maguk és az általuk képviselt néprétegek érdekeit és a kommunisták mellé állottak. Egyes helyeken a nemzeti bizottságok, elsősorban a kommunisták indítványára olyan határozatokat hoztak és valósítottak meg, amelyek túlléptek azon a kereten, amelyet a nemzeti bizottságoknak a kormányzat, illetve a megyei közigazgatási vezetés, főleg a kisgazda párti jobboldali főispán a 14/1945. M. E. sz. rendelet és az 1030/1945. M. E. rendelet kiadása után szánt. Tanulságos ebből a szempontból néhány eset elemzése. A gyöngyösi Nemzeti Bizottság 1945. január 5-i ülésén a parádi üveggyárat a gyár megbízottjainak kérésére, saját kezelésébe vette. Az ezzel kapcso55