Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenysége Heves megyében 1945—1946-ban. • 28

olyanok, akik el vannak látva és elveszik az ellátatlanok elől a kenyeret."

177 A háború pusztításait a sertésállomány is megsínylette. így a zsírellátás a front elvonulását követő hónapokban nem volt kielégítő. Szükség volt tehát a ?sír pótlására. Erre legalkalmasabb volt a napraforgóolaj. Ebből kiindulva a nemzeti bizottságok több helyen kezdeményezték az olajütést, illetve az olajos magvak termelését. A mezőtárkányi népi szerv utasította: „. . .Kovács Lajos bizottsági tagot, hogy olajsajtolás ügyben a besenyőtelki olajütőben járjon el. Eljárásának eredményéről az elöljáróságnak közvetlenül tegyen jelentést, az elöljáróság pedig a tett jelentés értelmében sürgősen intézkedjen."

178 Az erdőtelki Nemzeti Bizottság 1945. május 18-i ülésén utasította az elöljáróságot az olajos magvaknak a közellátás céljaira való lefoglalására.

179 A mikófalvi bizottság intézkedett az olajütő működésbe állításáról.

180 Az egri Nemzeti Bizottság: „Tekintettel arra, hogy az egész ország sertésállománya csaknem kipusztult, a bizottság a maga részéről is rendkívül fontosnak tartja az olajos magvak minél szélesebb körű és kiterjedtebb termelését, ezért jelkéri a közellátási bizottság elnökét az olajos magvak főleg navraforgómag beszerzésére."

181 A háború alatt megfogyatkozott az állatállomány, nem volt könnyű a lakosság rendszeres húsellátásának biztosítása. A nemzeti bizottságok leleményessége azonban itt is segített. A bélapátfalvi bizottság 1945 január közepén kapcsolatot teremtett az Egri Papnevelő intézet helyi uradalmának megbízottjával, akitől engedélyt szerzett az uradalmi vadak lövésére. Az így nyert húst olcsó áron eladták az arra rászorulóknak, a befolyt összeget pedig a legszükségesebb közcélokra fordították.

18

'- Mikófalván a Nemzeti Bizottság elhatározta, hogy a téli hónapokban a juhos gazdáktól birkát vesz igénybe a húsellátás biztosítására. A fejadagot 15 dkg-ban állapították meg. Miután a levágandó birkákból kevés hús jön ki, elsősorban a szegényebbeket akarták húshoz juttatni.

183 A tamazsadányi bizottság: .,. . .elrendeli, hogy a bcn-júk és ellésre váró teheneket sürgősen össze kell írni, a gazdáikat pedig bejelentésre kötelezni. Eladni csak a községi Elöljáróság engedélyével szabad "

lSÍ Törődtek a nemzeti bizottságok a lakosság tej ellátásával is. A nagyrédei bizottság: „. . .arra az esetre, ha a tehenek élelmezésére élelmet tud szerezni hatósági úton, a tehéntartó gazdákat a gyermekek és betegek élelmezésére, tej beszolgáltatására kötelezi." Ennek végrehajtására tejbizottság felállítását rendelte el.

185 A boldogi Nemzeti Bizottság 1946. április 20-án levélben kérte: _,,.. .a Rendőrbiziosságot, hogy szigorúan ellenőrizze, hogy a községből tejet csak a tejiparos szállíthat ki. így a községből akár termelők által, akár pedig id,egenek csere útján kiszállíttatni akaró tejet akadályozzák meg és a kihágást eljárásokat a nevezettek ellen soron kívül ind/üsák meg."

m

' A front elvonulása után falun és városon egyaránt gondot okozott a lakosság és a közületek tüzelőanyaggal való ellátása. A kezdeti hónapokban ennek a feladatnak a megoldása is a nemzeti bizottságokra hárult. A bizottságok hasonlóan más kérdéshez, ezt is rendkívül leleményesen oldották meg. Az atkári bizottság: „...a tűzifahiány enyhítésére elhatározza, hogy úgy a község bel-, mint külterületén a fákat legallyaztatja, öreg, hasznot nem hozó fákat kivágatja az arra rászorulókkal." A fák íi