Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenysége Heves megyében 1945—1946-ban. • 28

meg és kimondja, hogy elsősorban a földhöz juttatottak földjei szántandók fel."

m A fogattal történő szántási díjról a nemzeti bizottságok úgy döntöttek, hogy azt pénzben lehet kiegyenlíteni, vagy le kell dolgozni. A pélyi bizottság: „. . .a föld szántási díját 100—120 pengőig állapítja meg."

m Tarnaszentmiklóson: „Fogatos igáknak 1 m. hold föld megszántása és elboronálásáért 150 Pengőt állapított meg a bizottság."

147 Ecséden a Nemzeti Bizottság és a képviselőtestület együttes ülésén: „. . .úgy határozott, hogy a tavaszi szántásoknál magyar holdanként 4 kézi napszámot köteles fizetni, ami egyidejűleg 80, azaz nyolcvan pengőben állapíttatott meg. Amennyiben azonban a kézi napszám 20 pengőnél magasabban lenne fizetve, úgy a szántások díja is ennek arányában emelendő."

148 Vámosgyörkön: „A Nemzeti Bizottság a Berekalja, Árvaharaszt, Nyergelő, Híremondó, Vermek, Jakabtorba, Gyeprejáró és Békalapos dűlőbeli földeken, valamint d. v. Kovách László birtokán 1200 öl föld szántására és bevetésére 4 kézi napszám, a Felsőrét és Vízrejáró dűlőben levő földek szántását és bevetését 1200 ölenként 5 kézi napszámmal állapítja meg, egyenértékűleg azzal, hogy a szántást igénybe vevő törpebirtokos elsősorban természetben köteles leróni a kézi napszámokat ha pedig erre a szántást végzőnek szüksége nem volna, a kézi napszám pénzbeli egyenértékéből való átszámítás szerinti összeggel készpénzben}™ Nagyfügeden: Bizottság a fogattál nem bíró földtulajdonosok részére végzendő szántási díjakat kat. holdanként 4 kézi napszámban állapítja meg. . . Amennyiben a szántást végző fogattulajdonos kívánja, a kézi napszám 100 P-vel váltható meg."

150 Ahol a fogattulajdonosok túl sok munkabért kértek, a nemzeti bizottságok felemelték szavukat az ellen. Pl. a gyöngyöshalászi Nemzeti Bizottság 1945. április 4-én, a következő határozatot hozta: „A szántóföldek holdankénti meg szántásáért a lótulajdonosok 400—500 Pengőt vesznek. Ezt a bizottság tarthatatlannak találja és utasítja a termelő bizottságot, hogy ezeket a visszaéléseket ellenőrizze és akadályozza meg."

loi A közlekedési eszközök háborús pusztulása miatt ebben az időszakban megnövekedett az igás fuvarozás jelentősége. A visszaélések elkerülésére ezt is szabályozni kellett. Több nemzeti bizottság ezért szabályozta a fuvardíjakat is. Az egerszalóki: „...nemzeti bizottság malmi fuvarként Eger vagy Kerecsendre q-ként 6 Pengőt, Verpelétre pedig 8 Pengőt álla, pított meg, azonban ha a fuvaros az őrlemény korpájából is részt kíván, úgy részére q-ként 3 kg korpa és 3 pengő, ül. verpeléti fuvar után 4 kg korpa és 4 pengő fizetendő. Fabeszállítói díjként űrméterénként 25 P lett megállapítva az esetben, ha a felek napszámteljesítésben megegyezni nem tudnak.''^''

2 A domoszlói bizottság, miután tudomást szerzett róla. hogy a fuvarosok túl sokat kérnek, az egynapi fuvar díját 50 kg gabona, illetőleg 100 kg szénában vagy ezek pénzbeni értékében állapította meg.

153 Boldogon 1 pár lónak napi fuvarbérét 3 napszám értékben határozták meg.

154 A felszabadulás utáni években Heves megyében is jelentékeny volt a munkanélküliség, az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. A munkanélküliek egy része időszakos napszámosmunka vállalásából éldegélt. A napszámbér nagyságát a munkavállaló és a munkaadó közötti megegyezés döntötte el. Sok esetben azonban a munkaadó alacsony napszámol 48