Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenysége Heves megyében 1945—1946-ban. • 28

jáért 80 kg búza, a rét holdjáért 100 kg búza, a lóhere holdjáért 90 kg búza, a szőlő holdjáért 100 kg búza értéket kell a haszonbérlőknek fizetni. A haszonbérletre jelentkezők elbírálására albizottságot létesítettek.

50 A gyöngyöshalásziak a Bíró-féle 550 holdas birtok megműveléséről döntötcek. A haszonbérletre jelentkezők elbírálására itt is albizottságot hoztak létre.

51 A nemzeti bizottságoknak az elhagyott birtokok hasznosítására irányuló határozatai már lényegében a földreform előkészítését jelentették, annak bevezetései voltak. A háború alatt az állatállomány átteleltetésére szükséges takarmány jelentős része megsemmisült. így az állatok eltartása rendkívül nehéz volt. Ésszerűen kellett felhasználni minden tartalékot. A nemzeti bizottságok határozottsága ezen a téren is sokat segített. A mezőtárkányi bizottság utasította az elöljáróságot: „...hogy a községben egyes gazdáknál levő takarmányfelesleget kutassa fel, vegye nyilvántartásba és azt az igénylők között, napi áron arányosan osztassa ki."

0

'

2 Felnémeten: „Előadó bizottsági elnök javaslatára egyhangúlag kimondja a bizottság, hogy az érseki uradalom silóiban tárolt takarmányt zár alá veszi, azt a tavaszi mezőgazdasági munkák idejére biztosítja, mert a községben semmiféle takarmány nem maradt, s a tavaszi munkák csak az igavonó állatok megfelelő takarmányozásával biztosíthatók és végezhetők el idejében."

53 A tiszaszőllősi Nemzeti Bizottság egyhangú határozattal kimondta: „.. .hogy a Nagy Jenő-féle tanyán levő összes takarmány szalmát a község lakossága részére igénybe veszi és azt a takarmányban inységesek között, hatósági áron kiosztja."

0

'

1 Vámosgyörkön: „A nemzeti bizottság utasította a községi elöljáróságot, hogy a korpát és olajpogácsát elsősorban az igatulajdonosok részére utaljanak ki."°° A nemzeti bizottságok közvetett módon is jelentős mértékben hozzájárultak a mezőgazdasági termelés megindításához. Ez elsősorban a termelési bizottságokon keresztül történt. A bizottságok megalakítását a földművelésügyi miniszter rendelte el, 1945. január 23-án kiadott, 30.300/1945. FM. számú rendeletében. A miniszter a bizottságok megszervezését és ellenőrzését a nemzeti bizottságok hatáskörébe utalta.

50 Később, 1945. augusztus 18-án, a miniszter újabb rendeletben foglalkozott a termelési bizottságok létrehozásával.

0

' Azokon a helyeken, ahol addig nem hozták létre a termelési bizottságot, ezután a rendelet után szervezték meg azt. A legtöbb helyen már a januári rendelet kibocsátása után létrehozták a nemzeti bizottságok a termelési bizottságot. Boldogon ez már 1945. február 26-án végbement.

58 Gyöngyöshalászon március 3-án került sor erre.

59 A tarnamérai Nemzeti Bizottság a termelési bizottság megszervezését elhatározó ülésen utasította ezt a bizottságot arra, hogy: „... a termelés minden körülmények között biztosítva legyen."

60 Gyöngyössolyrnoson a „Nemzeti Bizottság a rendelet nagy horderejét felismerve, mindent elkövet a termelés sikere érdekében. Szolcsák János elnöklete alatt a termelési bizottságot 1. Gyenes István, s Tóth Benedek; 2. Molnár József, s Füleki József; 3. Gál András, s Szolcsák János; 4. Fuxveiter József, s Simon János; 5. Szolcsák Mihály, s Bernáth Kálmán tagokból, valamint Patkós János gazdasági elöljáróból, mint előadóból alakítja."

61 A termelési bizottságok, mint népi szervek, jogilag nem függtek 34