Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenysége Heves megyében 1945—1946-ban. • 28

már változik a határozatok megfogalmazása is. Nem utasítanak, elren­delnek, hanem ajánlanak, felkérnek. 1. A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenysége A felszabadulás után legsürgetőbb gazdasági teendő a tavaszi me­zőgazdasági munkálatok elkezdése, az igaerő mozgósítása, a vetőmagellá­tás megszervezése, a traktorok számbavétele és kijavítása volt. Gondoskod­ni kellett továbbá arról, hogy a közellátás biztosítása érdekében egyetlen talpalatnyi föld sem maradjon megmüvéletlenül. Az ideiglenes kormány rendeletei a termelési bizottságok megalakí­tásáról, az igaerő igénybevételéről, a helyi mezőgazdasági munkaterv elkészítéséről, jelentős segítséget adtak a mezőgazdasági munkák elkez­déséhez. A központi rendeletek végrehajtása ebben az időszakban, amikor még a közigazgatás ki sem épült, a népi szervekre, elsősorban a nemzeti bizottságokra hárult. 18 A mezőgazdasági munkák megindításában a megyei nemzeti bizott­ságok szorosan együttműködtek a kommunista pártszervekkel és -szerve­zetekkel. Ennek szép megnyilvánulása volt, hogy az MKP megyei vég­rehajtó bizottsága 1945 február közepén emlékiratot küldött a megyei jogkörű egri Nemzeti Bizottságnak. Ezt február 19^én a Nemzeti Bizott­ság megtárgyalta, az ülésre mezőgazdasági szakértőket is meghívtak. A kommunista párt emlékiratát az ülésen felolvasták. Ebből érdemes néhány fontos részletet idéznünk. „A demokratikus élet megalapozásának első és feltétlen megkövetelt kelléke az, hogy biztosítani tudjuk a ma­gyar nép zömének, a magyar faluk és városok lakosainak ellátását. A kellő termeléshez haladéktalanul szükséges, hogy a minden néven neve­zendő mezőgazdasági munka meginduljon. .. A kommunista párt egri szervezete az országos pártok közötti egyezség alapján áll és ezt az óriá­si feladatot és felelősséget egyedül magára vállalni nem kívánja, éppen ezért az összes demokratikus pártok vezetőihez és ezért a tekintetes Nemzeti Bizottsághoz és az illetékes vezető főtisztviselőkhöz az alábbi emlékiratot terjeszti: .. .Ha és amennyiben ez a munka haladéktalanul meg nem indul, úgy az országot, a megyét, s magát a várost az elkövet­kező hónapokban, illetve ősszel és 1946 telén éhhalál fenyegeti... A kom­munista párt szükségesnek látja azonnali megszervezését 4—5 tagú bi­zottságoknak, mely bizottságok a megye községeit keresnék fel, hogy a munka megindítását kezdeményezné." A hozzászólók az MKP javaslatát elfogadták. Az elnök a megalakí­tandó szakbizottságokba a Független Kisgazda Párt, a Nemzeti Paraszt Párt és a Magyar Kommunista Párt 8—10 tagjánk kiküldését ajánlotta. 19 A helyi mezőgazdasági termelés megindítása elsősorban a nemzeti bizottságok erélyétől, szervezési készségétől függött. A tavaszi szántás elkezdése megkövetelte a front miatt a határban maradt termények betakarítását. Az egerszalóki Nemzeti Bizottság határozatot hozott a káptalani birtokon kint maradt termények betakarítására. „.. .felkéri az elnököt, hogy úgy a cséplés, valamint a tengeri letörése, s a burgonya kiásása iránt a gazdaság intézőjével sürgősen lépjen érintkezésbe, a szükséges munkálatokat sürgősen indítsa meg még akkor is, ha a munkaadó és a 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom