Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)
TANULMÁNYOK - Kovács Béla: A Liber Sancti Johannis keletkezése és kora. • 5
A LSJ/L negyedik részének keltezései A 311—314. oldalakon a gyulai várhoz tartozó falvak összeírását a Fedhalom községnél bejegyzett 1586. évszám keltezi. A 315. oldalon levő összeírás eredeti keltezése 1588. A szöveg folytatásában még 1589. április 9-i bejegyzés is szerepel. A negyedik rész legnagyobb részét alkotó oklevélformulák írásképe a XVI. századra bizonyít, de a mintaszövegben több helyen (340., 342.. 346., 359., 379. oldalak) dátumként az 1568. esztendő szerepel. A dátumok között csak a 360. oldalon találjuk az 1560-as évet. Joggal feltételezhetjük, hogy a formulák írója a keletkezés évszámát, tehát 1568-at írta a mintaszövegben is. A LSJ/l ötödik részének keltezései A részletes leírásban említett a)—f) magyar nyelvű dézsmautasítások és dézsmajegyzékek egységes írása XVII. századi. Kronológiai támpontul szolgáló adatokat nem találtam ezekben, de mindenképpen 1643 előtt keletkeztek, mert a LSJ/2 példányába már átmásolták ezeket. g) A 473—475. oldalakon levő összeírás eredeti keltezése 1595. h) A 477—478. lapokon levő névsor egy kéz írása. A 478. lapon Barkóczy püspök nevének említése és az 1754. esztendő említése datálja a névsort erre az időre. i) A 479—486. oldalakon II. Rudolf 1587. december 22-én Prágában, Eger városának adott privilegiális levelének másolata olvasható, amelyet 1643 előtt másoltak be a LSJ/l-be, mert a LSJ/2 is tartalmazza ezt. j) A 487. oldalon az esztergomi egyház tisztségviselőinek névsora a címfelirat szerint 1582-jből való. Nagyprépostként Telegdi Miklóst említi, aki 1570-től viselte ezt a méltóságot és 1582-<ben lett esztergomi érseki helynök. 63 V. Vizsgálataim eredményét összefoglalva megállapítható, hogy a jelenlegi formájában ismert LSJ/l tulajdonképpen olyan, zömében birtokjogi iratokat tartalmazó colligatum, amely keletkezése idején — 1570 körül — még csak a LSJ/l első résziét tartalmazta. Később ehhez csatolták a többi birtokjogi feljegyzéseket, az első rész adatait is javították a bekövetkezett gazdasági változásoknak megfelelően, majd 1643-ban a lényegesebb feljegyzéseket átmásolták a LSJ/2 kötetébe. A két kötet összevetéséből adta ki Kandra 1886-ban nyomtatásban is a szöveg egy részét, alapvetően a LSJ/2 példányát véve alapul. Tekintettel arra, hogy ebben a példányban már az eredeti szöveg javításai is az alapszövegben szerepelnek, a Kandra-féle adatok igen sok esetben a XVI— XVII. század fordulójának birtokállapotait rögzítik. Ez a kutatókat megtévesztő következtetésekre adhat alkalmat, ezért az egri püspökség és káptalan XVI. századi birtokviszonyainak kutatása során csak az eredeti példány használata, illetve a szövegvariánsok összevetése szolgáltat reális adatokat. KOVÁCS BÉLA 18
