Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Kovács Béla: A Liber Sancti Johannis keletkezése és kora. • 5

egyházlátogatást tartottak, majd jelentésüket 1571. november 17-én, írásban rögzítették. A LSJ/l első részének eredeti szövegét tehát feltétlenül ez időpont előtt írták. 26. A 181—182. oldalakon a tihaméri egyház jövedelméről esik szó. Az utólagos bejegyzés 1588-ban keletkezett. 27. A 183—184. lapokon Forgách Ferenc esztergomi érseknek 1614-ben kelt, az egri káptalanhoz intézett levele található. 28. A 186. oldalon 1590-ben írt, utólagos bejegyzés olvasható, amelyet nem másoltak át a LSJ/2 példányába, és nem szerepel a LSJ/K kiadásban sem. A fenti szövegkritikai észrevételeket figyelembe véve, a LSJ/l első részének alapszövegét 1569 után és 1571. november 17-e előtt írták. Tekintettel arra, hogy Ungnád Kristófot 1569-ben nevezték ki először egri várkapitánynak, feltételezhetjük, hogy ez az esztendő szükséges volt számára a két szőlőbirtok megszerzéséhez. (V. ö.: a 8. és 10. pontban említetteket!) Véleményem szerint 1570—1571 az az időpont, amikor a LSJ/l első részének alapszövegét a jelenlegi formájában leírták. Ha a LSJ/l keletkezésének indítóokát keressük, néhány évtizeddel korábbra kell visszatekintenünk, mint az 1570-es esztendő. Az egri püspökség országrésznyi területéről befolyt egyházi és földesúri jövedelmek 1548-ig a mindenkori egri püspök, illetve más egyházi méltóságok rendelkezésére álltak. Ebben az évben kötött I. Ferdinánd király Oláh Miklós püspökkel olyan megállapodást, hogy ezentúl a jövedelem egyharmad részét kapja csak kézhez a püspök, egyharmadát az egri vár fenntartására, egyharmadát a vár őrségének fizetésére fordítják. Ez a megállapodás 1549. február 5-én lépett életbe.

38 1548 és 1552 között, mint a püspöki javak provizora és a vár kapitánya, Dobó István kezelte a birtokok jövedelmét előbb Rakovy Sándor, majd Guthay Péter királyi ellenőrök felügyelete mellett. Guthay 1551. július 1-én foglalta el tisztségét és utasítást kapott, hogy a püspöki javadalmakat írja össze.

39 Oláh Miklós püspök nem tartózkodott Egerben, mint ahogyan utóda. Ujlaky Ferenc (1554—1555) sem. 1555 ós 1558 között Bódy György csanádi püspök csak adminisztrátorként vezette az egri egyházmegyét, hogy a jövedelmeket teljes egészében a vár helyreállítására lehessen fordítani. A vár provizora Zárkándy Pál volt.

40 Már Ujlaky halálakor felmerült az a gondolat, hogy a fontos végvárat, illetve püspöki széket olyan személyre kell bízni, aki katonai ügyekben is járatos.

41 így esett a választás Verancsics Antalra, aki korábban egri kanonok, majd pécsi püspök volt, és a Portánál fontos diplomáciai küldetésben többször is eljárt.

43 Verancsicsot 1557. november 19-én nevezték ki egri püspöknek és 1558. február 26-án érkezett meg új székhelyére.

43 Várkapitányként az 1552. évi várvédelemben kitűnt Zoltay Istvánt választotta, provizora Zeleméry László, a királyi ellenőr Sukán János volt.

44 Verancsics működése során számos nehézséggel találkozott. A város közvetlen környékét már a török birtokolta, a püspöki javakat árendáló nemesek nem fizettek rendesen, a jövedelem nem volt elég az őrség fizetésére és ez elégedetlenséget váltott ki a katonák körében. Birtokjogi viták miatt közvetlen társaival, a káptalan tagjaival is nézeteltérése volt. A reformáció új tanai az egri őrség között is elterjedtek. A püspök ez ellen 13