Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)
TANULMÁNYOK - Kovács Béla: A Liber Sancti Johannis keletkezése és kora. • 5
Az alábbiakban a kronológiára vonatkozó részletes vizsgálataim eredményét közlöm. 1. A 12. oldalon a következő utólagos bejegyzés olvasható: „Anno 1624 concl. .. .iunt ut annuatim Szomolia so.. . .at Caseos octo justae quantitatia." Ezt a bejegyzést nem másolták át a LSJ/2 megfelelő helyén és nem. közli a LSJ/K sem. 2. A 18. lapon Abram Szent György napi cenzusa eredetileg IIII. dénár volt. Mellette ez az utólagos bejegyzés olvasható: „NB. d. 8. in anno 1631 denarios". Ez a bejegyzés sem szerepel a LSJ/2 és a LSJ/K megfelelő helyein. 3. A 21. lapon Barachia urbáriumában az utólagos bejegyzés 1831. június 2-án kelt és Cseh János kanonok nevét említi, aki 1828-ban szerepel először, mint custos, 1633-ban tapolcai apát és lector. 1635-ben miislyei prépost, 1637-ben már mint pécsi püspök.' 4. A 26. lapon Booch Szent Márton napi cenzusa előtt „Sancti Georgii Census facit fi. 2. d. 50. 1622." bejegyzés olvasható. A LSJ/2 és a LSJ/K ezt Szalóknál tünteti fel, évszám nélkül. 5. A 27. lapon szintén Cseh János nevét említik, 1631. évi bejegyzéssel. 6. A 30. lapon olvasható pincejegyzék utólagos beírás. A LSJ'2 nem közli, a LSJ/K példányában az 570—571. lapokon található. A bejegyzés kelte 1588. (A jegyzékben szereplő káptalani méltóságok közül „Dmnus Zegedy" 1576-ban lett egri kanonok, 1584-ben püspöki vicarius, 1589-ben csanádi püspök. 8 Georgius Paulinovits 1598-ban szabolcsi főespereskent szerepel, 0 Stephanus Velikius 1569-ben egri kanonok, 1573-ban decan, 1574-ben szintén ezt a méltóságot viselte. 10 ) Az eredeti szöveg e bejegyzés szerint 1588 előtt keletkezett. 7. Az 57. lapon olvasható eredeti szöveg szerint a Szűz Mária prépostság „Habét etiam proventus Nudinarum in festő S. Egidij gue antiquitus in Kistallia celebrantur sed nunc propter securitatem Agrie." A káptalan az Egyed-napi vásárt a falu 1554. évi pusztulása után helyezte át Egerbe. 11 Az eredeti szöveg tehát csak 1554 után keletkezhetett. Ugyanezen a lapon a Szűz Mária prépostság egri, Hosszú utcai telkének szomszédjai utólagos bejegyzés szerint Gaspar Nagy Péter, valamint Ambrosius és Martinus Affra. Eger város 1577. évi összeírásában Petrus Nagy Gaspar a Szabadhely, Ambrosius Affra az Olasz utca lakói között szerepel. 12 A kérdéses telek nyugati határa az eredeti szöveg szerint „monticulum cum muro Civitatis Agriensis". A városfalat 1570 körül kezdték építeni, 13 tehát az eredeti szöveg korát is erre az időre tehetjük e bejegyzés szerint. 8. Az 58. lapon a Szent Péter prépostság egyik javadalmas szőlőjének szomszédja az eredeti szöveg szerint Ungnad (Kristóf), aki 1569—76 és 1581—87 között volt egri várkapitány. 1 ' 1 Bár Kandra nem tartja valószínűnek, hogy a bejegyzés a várkapitányra vonatkozhatnék, 15 a már eddigi kronológiai egyezések alapján elmondhatjuk, hogy az alapszöveget Ungnád Kristóf első várkapitánysága alatt, 1570 körül írhatták. Ugyancsak ezen a lapon olvasható az eredeti szövegben, hogy a Szent Domonkos oltár egyik szőlőjével határos a Szent Péter prépostság szőlője, „quam nunc ad tempus possidet Egregius Georgius Fodoroczky" A város 1577. évi összeírása szerint Fodoroczky György a Pia tea Fori-n :0
