Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)
KÖZLEMÉNYEK - Kilián István: Boldisár király. (Magyar nyelvű egri színlap 1761-ből.) • 94
kodók éppen őt, tehát Cyrust akarják a zsarnok uralkodó trónjára ültetni. A perzsa király, bár „nem szereti a kert alatt kullogást", az alattomos összeesküvést, fia, valamint a két pártos, Ottanes és Gobrias tanácsára hajlandónak mutatkozik arra, hogy a számára így megszerzett trónt elfogadja: magyarul részt vesz az összeesküvők nem veszélytelen terveinek megvalósításában. Ezen a bizonyos győzelmi lakomán pedig, mikor már eléggé lerészegedtek Boldizsár és udvarnépe, fáklyával jelet adnak a perzsáknak, azok újból körülveszik a várost, az összeesküvők egy erre előkészített seregével megszállják a palotát, Boldizsárt elfogják, s azonnal felkoncolják. így győzött a perzsa sereg a hosszas ostrom után Khaldaea felett. így a zsidóság hosszas fogsága megszűnt. Nabukodonozor és Belsazar a keresztény szimbolikában az önkénynek és a zsarnokságnak a megtestesítői, s Cyrus. aki megszabadította a zsidóságot fogságából, évszázadok alatt Krisztus előképévé vált, hisz úg> szabadította fel Cyrus a fogságból a zsidókat, ahogyan Krisztus megváltotta az egész emberiséget. 11 Az irodalomtörténeti kutatónak nyilván fel kell derítenie egy-egy téma bibliai hátterét, s a keresztény szimbolikában betöltött szerepét is. Figyelmét azonban elsősorban itt a tény maga köti le: az ugyanis, hogy egy XVIII. századi szerző, aki ráadásul a katolikus egyház legkonzervatívabb rendjének tagja, ezzel a drámával ország-világ elé tárta véleményét: a zsarnok uralkodó elleni összeesküvés nem lehet erkölcstelen, s azok, akik ebben a pártolkodásban részt vesznek — ha ez egyébként a haza érdekében történik, nem követnek el semmiféle veteket. Dömötör Tekla, Miskolczi Zsigmond Cyrus című drámája elemzése Közben említi meg, hogy tulaidonkéopen Miskolczi a zsarnoköléshez adja meg az erkölcsi felmentő ítéletet. 12 Ugyanezt a témát, mint ismeretes, sokkal korábban már Bornemisza is felveti, s erre a kérdésre Bornemiszának is pozitív a válasza. 13 örvendetes, hogy Bornemisza, majd később Miskolczi által felvetett morális hagyaték tovább él, tovább hagyományozódik, s a XVIII. század derekán egy egri katolikus iskolába is eljut. Az egri minta alapján készült, Székesfehérvárt is előadott Boldizsár-dráma tehát a teljes gyarmatosítás korszakában pozitív jelenség. Külön nyeresége a drámatörténetnek, hogy ez a meglehetősen kényes drámatéma magyar nyelven született, s így a latinban alig jártas, vagy teljesen járatlan nézőközönség is érthette, hallhatta a csarnok ellen a haza érdekében pártolkodó személy vagy személyek felett a dráma nyelvén kimondott erkölcsi felmentő ítéletet. Alább ennek a Székesfehérvárt megtalált drámának az egri schémáiát közöljük. Efferben a BoMizsárt 1761-ben játszották Barkóczi érsek tiszteletére. Még a szerepeket előadó diákok nevét is megismerhetjük. Boldisárt Vári Jósef, Gobriást Sáshi Ferentz, Ottanest Eötvös Imre, Arbacest Boldoghi László, Dánielt Szelle József adták elő. Jellemző a barokk diákszínjátszásra, hogy a szerepek elosztásában nem a rátermettség volt az elsőrendű szempont, hanem az előkelő származás. A most közölt schémát Egerben nyomtatták. A jezsuita iskolában ismert jelenség, hogy egy-egy színdarab előadásához programot nyomtattak. Az egyetemi könyvtárban fellelhető programokat Nagy Sándor publikálta. 14 Az azóta előkerülteket Juharos Ferenc tette közzé. 15 Egyegy schéma nemcsak drámatörténeti ritkaság, hanem nyomdatörténeti is 97