Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

KÖNYVISMERTETÉSEK - Bakos József—Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei I—II. Eger • 1973. (Ism.: Kovács Béla) • 107

„ ... Kő híd mellett Kis Utczában vár alatt..." A több Kis utca közül az egyik tehát azonos a Kis közzel. A Latorkert nem konkrét földrajzi név, hanem a várerődítés műszava, és a szerzők által idézett forrás is ilyen értelemben használja a kifejezést. Hasonló módon a Szegedi luka utca sem utca, csak egy, a városfalon keletkezett átjáró. (Forrás nélkül közlik előfordulását.) A Puskaporos névnél a szerzők a Nagykőporosi útra utalnak, de ezen a helyen nem említik a kapcsolatot a Puskaporossal. Nem utalnak viszont Lőporrakrár-nál (amelynek helyét jól határozzák meg) a Puskaporosra, holott a kettő ugyanazt a helyet jelöli. A Melegtó ténylegesen „a belvárostól délre volt", de ez tulajdonképpen a mai Strand területe. A Pallos utca nem azonos a Hóhérparttal, de azqnos a Hóhér közzel. A Hóhérpart helyét a Takács utcánál határozza meg jól egy forrás: Vécsei utca és a Takács utca között a Vécsey völggyel szemben az ún. Hóhérpart helyből adnak 1 holdat az épülő vasútnak 1904-ben. A Forum tulajdonképpen a mai Dobó tér tágabb környéke, amelyet piatea Fori-nák, Piach utcának is említenek a források. Gyakorlatilag még a mai Bajcsy-Zsilinszky utca is ide tartozott, nem is hiába viselte a Piac utca nevet. A Kovács utca (Kovácsok utcája) nem azonos az Álmagyar utcával, mint azt a szerzők állítják, hanem a mai Május 1. u. Dobó utca felőli vége volt. Az Újváros helymeghatározásánál a szerzők 1445 és 1815 között minden általuk közölt adatot azonos helyre vonatkoztatnak, holott a középkori Újváros nem a Hatvani hóstya mellékére települt városrész volt, hanem a mai Széchenyi utca és a Knézich Károly utca közötti, a patak jobb partján húzódó terület. (Ez utóbbi három helymeghatározásra Vö: a szerzők által is idézett tanulmányomat Eger középkori utcáiról.) A Bolondvár nem a mai érseki palota és kert helyén állt, mint a szerzők Breznayra hivatkozva állítják, hanem a mai Park szálló mögötti területen, a volt érseki gyümölcsös helyén. (Vö. Sugár István: Adatok az egri bektási dervis kolostor történetéhez. Magyar Műemlékvédelem. 1961. 51—56.) 3. Az egyébként is pontatlan jelzetezést még azzal is tetézik, hogy több esetben történeti neve forrás nélkül közölnek. (Pl. Belső Hatvani utca, Eger—Gömöri út, Füzér utca, Hatvani alsó város, Húspiac utca, Jezsuita lépcső, Külső Hatvani út, Magyar temető, Martalóc kapu, Mekcsey tér, Német temető, Sorompó utca, Szegedi luka utca, Szénáskert, Zsidótemplom köz.) 4. Az I. kötet előszavában ez olvasható: „Minden olyan kéziratos, okleveles forrás névanyagát is tekintetbe vettük, amelyekhez hozzáférhettünk." Nem azért marasztaltuk el már korábban sem a szerzőket, mert nem minden forrást nézoek át amelyhez hozzáférhettek volna. Ehhez évek rendszeres munkájára lett volna szükség. Az átkutatott forrásanyagban viszont nem szabad „bennehagyni" az. ctt lévő névanyagot. Ennek illusztrálására csak egy példát hozok fel. A szerzők hivatkoznak a II. József féle kataszteri összeírásra, amelyet a Heves megyei Levéltár V—4/a. 247. rsz. alatt őriz. A kötet (amelynek pontos jelzete Tomus I. és nem Tomus T.) 163 sz. bejegyzéseiből közlik a Cirádás kert nevet, de a fölötte egy sorral álló Mulató kert nevét már nem. A kötetet átvizsgálva a 15—20 „Kis köz, utca'* bejegyzés mellett, amelyek mindegyike lokalizálható, az alábbi, földrajzi neveket találtam, amelyek közül egyet sem közölnek a szerzők. Fogláriánum Collegium háza (10. sz.) Líceum felé szolgáló köz utcza (63. sz.) Nemes város régi kocsisok háza (148. sz.), Kugli platz (182. sz.), Vízre járó utsza (191 sz.), Malom ház a vízen túl (211 sz.), Nemes város Bacter háza (498 sz.), Kugl Placz (446 sz.), Két keő fal között való föld (479 sz.), Város Verbunk háza (507. sz), Kis utsa mely fordul a Csurgó kútra (562. sz.), Fa tartó kert (633. sz.), Spórer műhely (753. sz.), Várba vivő út (803 sz.), Ns. káptalan mészár széke (816. sz.), Város Bakter háza (818. sz.). Egy forrás kötetben tehát 18 földrajzi locus-t hagytak benne a szerzők, nem számítva a közökre vonatkozó adatokat. Ezek után jogos a kételyem, hogy az általuk átvizsgált többi forrást is csak ilyen módon nézték át, hiszen ezt a kötetet találomra választottam ki. (Ehhez hasonló módon dolgozták fel az I. kötetben az egyik sokat idézett forrásukat, a Liber Sancti Johannis-t is: a nyomtatott formában is megjelent munkában még 5 olyan helynevet találtam, amelyet a szerzők nem közöltek. Vö. MNy. LXIX. 252.) 5. A szerzők több esetben szépirodalmi alkotásokra hivatkoznak, mint forrásra. Így történhet az, hogy Gyárfás XVIII, századi témájú regényéből a Tün10*