Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az apátfalvi papírmalom története. 1814—1847. • 59

működött Apátfalván, nem tudjuk, de 1819—20-ban már Filip Gergely a papírosmester,

73 igen rövid időtartamra, talán egy évre, mert 1822. május31-én utóda, Czeczuga Mátyás is már elbocsátásra („dimissus") került.

74 Utóda, valószínűleg 1822. június 1-ével Lipták Ferenc lett.

75 Lipták volt eddigi ismereteink szerint az apátfalvi papírmalom leghosszabb ideig működő vezető mestere, mert több, mint kilenc esztendei tevékenykedésének csak 1831. november 4-én, 52 éves korában bekövetkezett halála vetett véget

76 A papírmalom vezetését 1835. január 1-én a német anyanyelvű Josef Wilhelm Klose vette át, de már nem mint szegődményes alkalmazottja a szemináriumnak, hanem mint a papírmalom bérlője.

77 Működése csúfos bukással végződött, melynek következményei elől 1836 tavaszán megszökött.

78 1841-ben a papírmalom élén Lipták Ferencet találjuk,

79 de hogy mikor vette át apja korábbi tevékenységét, nem tudható. Az viszont bizo-* nyos, hogy 1846-ban még ő a szeminárium papírmalmának mestere.

80 Sajnos egyetlen convenciós megállapodás sem maradt fenn, így csak töredékes adatokból tudunk képet alkotni a papírkészítő mesterek fizetéséről, járandóságáról, s szervezői munkájáról. Hallery Pál az első évben földesúri rendelkezés nyomán („e gratiosa resolutione altiori") terménybéli juttatásban részesült: tavaszi búzából 45 (1,890 kg), tiszta búzából 2 pozsonyi mérőt (84 kg), sóból 100 librát (56 kg-ot) és 3 urna (á 16 liter)

8í bort kapott.

82 Mindenesetre a következő évben is baj volt .fizetése folyósításával, mert 750 Ft convenciójának követeléséből csupán 87 Ft-ot kapott kézhez.

83 Ebben az 1814—15. esztendőben kezdődött meg teljes kapacitással a termelés, és a fennmaradt összesítő számadásiból az a rendkívül érdekes tény derül ki, hogy ebben az évben a rongy és papírnyíradék nyersanyagot fele-fele alapon a szeminárium és a mester vásárolta meg. Ez az összeg fejenként 253 Ft-ot tett ki, de Hallery a kész termékből nem részesült.

84 Kétségtelennek kell tartanunk, hogy Hallery készpénzben kaphatta meg a termelt papír felének az árát. Ezt az is mutatja, hogy az évi termelés Összesítő kimutatásánál megjegyezték, hogy az a papírmestert illető fél részt is tartalmazza („Productum hujus anni e mola papyracea percipitur cum medietate papyropaegum respiciente"'.)

85 HaZlery tehát anyagi részességet vállalt a papírmalom termeléséből. Filip Gergely havi konvencióját 1819. november 1-től 35 Ft-ban határozták meg, de mivel még 4 hónap múltán sem végzett érdemleges munkát, ezért csupán 30 Ft-ot fizetett ki részére az apátfalvi gazdatiszt— hasztalan tett panaszt a szeminárium rektoránál, a gazdasági ülés elutasította kérelmét.

86 Egyébként a havi 30—35 Ft-os havi fizetés volt e korban általános a ;

,papírosmesterek"-nél.

87 Az apátfalvi papírmalmot oly hosszú ideig szolgáló Lipták Ferenc fizetését 1822-ben az egyre romló gazdasági helyzet folytán már a havi 50 Ft-ban kérte megállapítani, de azt a papnevelő intézet gazdasági ülése akkori még rövid szolgálati idejére hivatkozva megtagadta, s csupán 1 köböl búzát utaltak ki részére.

88 1821—22-ben a mester és három legénye havi együttes fizetése 126 Ft-ra rúgott (évi 1,517 Ft), mely azután 1823—24-ben, amikor már négy legény dolgozott, 155 Ft-ot (évi 1,860 Ft) tett ki.

89 A papírkészítő legények fizetését nem ismerjük Apátfalván, de figyelemre méltó, hogy 1821—22-ben és 1823—24-ben a mester és három legénye a karácsonyi, húsvéti, pünkösdi ünnepekre és farsangra utoljára 77

r