Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Lénárt Andor: Vallásos konfraternitások Gyöngyösön a XVII—XVIII. században. • 33

kenetteljesen megfogalmazott szabálypontok a Regnum Marianum egész századot átölelő eszméjének szolgálatába állnak. Űjra, elsősorban vallási természetűvé válnak, s a társadalom uralkodóktól megszabott rendjét szolgálják az Európa más helyein már megindult társadalmi és gazdasági haliadással szemben. 1649-ben a canonica visitááóról szóló jelentés Gyöngyösön három katolikus templomot említ. Ezek egyikét Szent Bertalan tiszteletére szentelték.

11 E templom az egész hódoltság idején megmaradt katolikusnak, s a kor szokása szerint, tekintélyes önálló vagyonnal is rendelkezik. Dezséri a Szent Bertalan templom jótevői között említi Forgách Zsigmondot, aki 1620-ban Szent Mihály oltárának egy malom jövedelmének negyedét adta, Püspöki Katalint, aki a káplánoknak egy szőlőt adományoz, Sőtér Bertalant és feleségét, akik egy ingatlant és 50 forintot adnak a templominak.

42 Bene András unokája 1667-ben két szőlőjét és házát a „próféta templomnak és a szegényeknek ajándékozza.

í3 A nemes és vitézlő Almásy Ferenc úr Szent Borbála, a haldoklók patronája tiszteletére a Szent Benedek templomiban egy oltárt építtet a maga költségén. De nemcsak megépítteti, hanem annak fenntartására, díszítésére egy szép szőlőt is adományoz. Ezen oltárhoz hapcsolódik az a gyülekezet, melyet a város történetét feldolgozó kutatók nem ismerték, s melynek szabályait a Gyöngyös város levéltári anyagában kutatva a lakatos céh iratai között találtuk meg 1973ban/''

1 A Szent Borbála kongregáció artikulusait tartalmazó iratcsomag elején gróf monyorokereki Erdődy Gábor Antal egri püspök, Heves és KülsőSzolnok és Várasd megye örökös főispánja adja tudtára mindenkinek, akit illet, hogy a Gyöngyösön lakók kérték, hogy a Szent Bertalan, templomban alakult. Szent Borbálának, a haldoklók védőszentjének nevét viselő társulat szabályainak a Magyarországon szokásos módon előadott, megfogalmazott artikulusait — hogy az isteni tisztetet és Szent Borbála tisztelete erősödjék — erősítse meg. Majd következik a regula „előljáró beszéd"-^ és az artikulusok sora tíz pontban. A Szent Borbála kongregáció alapszabályainak előljáró beszéde egyértelműen már a vallásos jelleget emeli ki. A gyülekezet célja, hogy az isten dicsőségét „egybekapcsolt értelemmel" öregbítse. A keresztény hívek az istenes szabályok által növekedjenek az istenfélelemben, a felebaráti szeretetben, az üdvösséges jó életben, az ájtatos magaviseletben. A bűntől irtózzanak, a bűnre való hajlandóságot féken tartsák a szabályok betartása által. Akik csatlakoznak a vallásos céhhez, azok alávetik magukat a közös elhatározással elfogadott szabályoknak. 1. Az egyház tanítása szerint Szent Boribála a haldoklók védőszentje. Mivel az ember üdvössége az utolsó órától függ, a kongregáció tagjai gyülekezetüket azért kapcsolják e szenthez, hogy az életük utolsó órájában a szent pártfogását bírják. Hogy ezt biztosítsák, kötelezik magukat a regulák szerinti tiszteletre és ájtatosságra, az alábbi szabályok betartására. 2. A gyülekezetbe akár férfi, akár nő beléphet. A belépőnek életgyónást kell végeznie, hogy a penitencia által megtisztított lélekkel, az